2019. október 19.,
szombat, Nándor napja

Álcázzák magukat Soros jogvédői

A MILLIÁRDOS SPEKULÁNS HAZAI ÁLCIVILJEI A POLITIZÁLÁST ELREJTIK A CIVIL TEVÉKENYSÉG ÁLCÁJA MÖGÉ

Magyar Nemzet

2019. július 29., hétfő 07:16

A Soros-szervezetek mögül hiányzik a tömegtámogatás: a pénzt milliárdosoktól, alapítványoktól kapják, a médiában azonban súlyukhoz képest felülreprezentáltak. Ezek az NGO-k a fokozott médiajelenléttel és egymás körbehivatkozásával próbálnak legitimációt teremteni tevékenységüknek. A legfontosabb feladatuk a velük egyetértő politikai erők támogatása azzal, hogy hivatkozási alapot biztosítsanak nekik.

– Nyugat-Európában a demokrácia leépülése tapasztalható, hiszen az úgynevezett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) számára egyre több feladatot delegálnak a kormányok. Pedig ezeket a szervezeteket soha senki nem választotta meg, és semmilyen legitimációjuk nincsen – nyilatkozta korábban lapunknak a Bálványosi Szabadegyetemen Kósa Lajos. Erről a demokráciadeficitről beszélgettünk két szakértővel, Kiszelly Zoltánnal, a XXI. Század Intézet regionális igazgatójával és Farkas Örssel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával.

– Ezeknek az NGO-knak az utóbbi 15 évben felerősödött a szerepük – emelte ki Kiszelly Zoltán, aki szerint ezek a szervezetek azért nem mérettetik meg magukat választásokon, mert olyasmit próbálnak megvalósítani, ami nem találkozik az emberek többségének az akaratával.

Mivel hiányzik mögülük a támogatottság, ezért különböző eszközökkel próbálják megteremteni maguknak. A legtöbbször egy vagy több bőkezű támogatónak köszönhetik a létezésüket, akik jellemzően milliárdosok, különböző alapítványok, vagy az EU esetében éppen az Európai Bizottság – vélekedtek az elemzők. – Soros György és a Koch testvérek is azért támogatnak ilyen alapítványokat, NGO-kat, mert azt remélik, hogy a globalizáció keretében – ha nem is száz százalékig, de – egységesednek a feltételrendszerek. A jogi környezetnek, a társadalom struktúrájának hasonlósága miatt a nagy cégek sokkal előnyösebb környezetben tudják kínálni a szolgáltatásaikat – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, aki szerint a gazdasági érdekek gyorsabb érvényesítése mellett ideológiai szempontok is léteznek.

Legitimációs eszközként szolgál a médiajelenlét is. – Ezek a szervezetek felülreprezentáltak a médiában. Sokkal nagyobb hangon képesek megszólalni, mint amilyen a valós erejük – hangsúlyozta Farkas Örs. – A rendszer olyan, mint egy hidra: van egy csomó feje, ott vannak a tudományos életben, a civil társadalomban, az újságírók között, s ha bármelyik fejet támadás éri, akkor a többi is beleharap a támadóba – fogalmazott az Oeconomus igazgatója.

E szervezetek szintén legitimációs eszközként használják a körbehivatkozást, amikor a Soros által támogatott szervezetek, újságok egymás kutatásait felhasználva állítják, hogy például „baj van a jogállamisággal Magyarországon”.

– Azokban, akik nem érdeklődnek napi szinten a közélet iránt, olyan kép alakulhat ki, hogy nagyon súlyos problémáról van szó – értékelt Farkas Örs.

 A milliárdos által finanszírozott szervezetek egymásra hivatkozva állítják, hogy baj van a jogállamisággal

Fotó: Reuters

 

A körbehivatkozásra mindkét szakértő példaként hozta fel a legutóbbi finn–magyar csörtét, amelyben Kovács Zoltán, hazánk nemzetközi szóvivője humorizálva arra próbált utalni, hogy a finn jogállamisággal nincs minden rendben, mire baloldali portálok a Soros által bőkezűen támogatott Freedom House jelentését citálták elő.

– Ez a mintegy kéttucatnyi szervezet a valódi civil társadalom reputációja mögé bújik Magyarországon – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Szavai szerint a civil világ esetében az iskolai alapítványokra vagy a hagyományőrző egyesületekre gondolunk, amelyek nem politikai célok mentén jönnek létre, hanem civil tevékenységet végeznek. A Soros által támogatott hazai szervezetek a politizálást rejtik el a civil tevékenység mögé – értékelte a politológus.

Farkas Örs szerint az ilyen NGO-k azért nem szeretnének párttá alakulni – holott sokszor kvázi pártfeladatot végeznek –, mert szakértői szerepet vehetnek fel. – A Soros-birodalomnak nagyon fontos, hogy legyenek olyan szereplők a világpolitikában, akiknek nincs politikai titulusuk, de támogatják a politikusokat, hivatkozási alapot biztosítanak nekik – hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta, a valódi civil szervezetek aligha fogalmaznak meg a társadalom egészét érintő, átfogó politikai gondolatokat, programokat. Kiszelly Zoltán szerint a Soroshoz köthető NGO-k esetében viszont azt láthatjuk, hogy egy globalista eszme mentén akarják átformálni a társadalmat, ám népszerűtlen a programjuk, mivel kevés ember előnyére, a többség kárára politizálnak.

Magyar Nemzet