A két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített becslések szerint a Baden-Württemberget 2011 óta nagyobbik kormánypártként vezető Zöldek a szavazatok 30,7-31,5 százalékát gyűjthették össze, előrelépve a legutóbbi, 2016-os választáson szerzett 30,3 százalékhoz képest.
A Rajna-vidék-Pfalzot 2006 óta az éppen aktuális koalíció legnagyobb pártjaként kormányzó SPD 33,5-34,5 százalékot szerezhetett, gyengülve a 2016-os 36,2 százalékhoz képest.
A Zöldek és a szociáldemokraták így várhatóan ismét megszerzik a kormányalakítás lehetőségét Baden-Württembergben, illetve Rajna-vidék-Pfalzban.
A választás egyik nagy kérdése az utóbbi napokban visszaélésgyanúba keveredett szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők miatt nyomás alá került Kereszténydemokrata Unió (CDU) szereplése volt.
Az első becslések szerint a szövetségi politikában az első számú erő szerepét betöltő jobbközép párt Baden-Württembergben 2016 után ismét a második helyen végzett, 23,1-23,3 százalék körüli eredménnyel. Rajna-vidék-Pfalzban is újra a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg a Landtagban, a szavazatok 25,5-26 százalékával.
Ez jelentős visszaesés a 2016-ban Baden-Württembergben szerzett 27 százalékhoz, illetve a rajna-vidék-pfalzi 31,8 százalékhoz képest. Ugyanakkor az első elemzői vélemények szerint a gyengülés elmarad az egészségügyi maszkok és védőruházatok beszerzésével, illetve az azeri elnök, Ilham Aliyev rendszeréhez fűződő kapcsolatokkal összefüggő botrányok alapján elképzelhető mértéktől. Ennek fő oka az lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt rendkívül magas a levélben leadott szavazatok aránya, és a szavazólapokat tartalmazó küldemények nagy részét még a botrányok kirobbanása előtt postázhatták a választók.
Baden-Württembergben a Zöldek és a CDU után a kereszténydemokratáktól jobbra álló Alternatíva Németországnak következik (AfD) 11-12 százalék körüli eredménnyel, amely gyengülés a 2016-os 15,1 százalékhoz képest. Az SPD baden-württembergi tartományi szervezete ugyancsak a szavazatok 11-12 százalékát szerezhette meg, gyengülve az öt évvel ezelőtti eredményükhöz - 12 százalék - képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) erősödött, a szavazatok nagyjából 11 százalékát szerezhette meg az öt évvel korábbi 8,3 százalék után.
Az AfD Rajna-vidék-Pfalzban is a harmadik számú az SPD és a CDU után, 10 százalék körüli eredménnyel, gyengülve a 2016-os 12,6 százalékhoz képest. A Zöldek erősödtek, nagyjából 8 százalékot szerezhettek a 2016-os 5,3 százalék után. Az FPD az öt éve elért 6,3 százalékos szint körül végezhetett. Az 5 százalékos bejutási küszöböt átlépte a Szabad Választók (FW) pártja is, várhatóan nagyjából 5,7 százalékkal szerez képviseletet a mainzi Landtagban.
Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök, a Zöldek vezetője első nyilatkozatában jelezte, hogy nem ragaszkodik eddigi koalíciós partneréhez, a CDU-hoz, amellyel végig feszült viszonyban dolgoztak. Mint mondta, a választás eredményét "nagy hálával és alázattal" fogadja, és a kormányfői munka folytatására vonatkozó megbízásnak tekinti. Ezért a Zöldek valamennyi "demokratikus" párttal megbeszélést kezdeményeznek a kormányzati együttműködés lehetőségéről - tette hozzá Kretschmann, akinek pártja régóta világossá tette, hogy sok koalíciós formát elképzelhetőnek tart, de az AfD-vel semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni.
Malu Dreyer rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök, az SPD vezetője sem foglalt állást egyértelműen a következő kormányát alkotó koalíció összetételével kapcsolatban. Azt viszont kiemelte: soha nem titkolta, hogy igen jónak tartja az együttműködést az eddigi partnerekkel, a Zöldekkel és a liberálisokkal.
A CDU részéről az első nyilatkozatokban valamennyi vezető politikus csalódottságról beszélt. Paul Ziemiak, a párt szövetségi szervezetének főtitkára berlini székházukban tett sajtónyilatkozatában nagyon rossznak nevezte a választási eredményt, amely szerinte a három Bundestag-képviselő távozását eredményező botrányokra, a koronavírus-járvány lassítására tett kormányzati intézkedések körüli elégedetlenségre és a győztes pártok vezetői, Winfried Kretschmann és Malu Dreyer kiemelkedő személyes támogatottságára vezethető vissza.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára, Markus Blume súlyos vereségnek nevezte a CDU eredményét. Szerinte a testvérpárt kudarca a szövetségi szintű politika nem megfelelő teljesítményének, egész pontosan a járvány kezelése körüli gondoknak tulajdonítható. Ezért - tette hozzá - gyors eredményekre és sikerekre van szükség a járvány elleni védekezésben, hogy a CDU és a CSU szövetsége a szeptemberi Bundestag-választásra visszaszerezze az elpártolt választók bizalmát.
Két német tartományban tartanak választást
Tartományi választást tartanak a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban.
Mindkét tartomány az ország délnyugati részén fekszik, fejlettek és jómódúak, és várhatóan mindkettőben megtartja a hatalmat a helyi koalíció vezető pártja, Baden-Württembergben a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalzban a szociáldemokraták.
Angela Merkel pártja, a CDU, a Kereszténydemokrata Unió gyenge eredményre számíthat.
A járvány miatt mindkét tartományban rekordmagas lesz a levélben leadott voksok aránya.
Németországban szeptemberben tartanak országos parlamenti választást.
Rekord magas járványhullámtól tart a német közegészségügyi intézet
Minden korábbinál magasabbra emelkedhet az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) úgynevezett brit mutációja által indított járványhullám Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) számításai szerint, amelyeket a hétvégén ismertetett a német sajtó.
Az RKI adatai alapján az először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű vírusváltozat január második hetében jelent meg Németországban, és az általa okozott fertőzések száma kezdettől fogva exponenciálisan, robbanásszerűen emelkedik.
A járvány alakulásának legfontosabb mutatójaként számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriságot - az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített számát - tekintve a B.1.1.7 nagyjából heti 46 százalékos növekedési sebességgel tör előre, az általa okozott fertőzések száma nagyjából 12 naponként megduplázódik.
Azonban ez a folyamat az év elején szinte észrevétlenül haladt előre, mert az esetek száma alacsony volt, és visszaszorulóban voltak a SARS-CoV-2 eddigi meghatározó verziói, amelyek a tavaly ősszel elindult második járványhullámot okozták.
A második hullám leszálló ága egybeesett a B.1.1.7 villámgyors szétterjedésével elindult harmadik hullám emelkedő ágának legelső szakaszával. Ezért a valamennyi vírusváltozat által okozott összes regisztrált fertőződés számának alakulását tükröző görbe sokáig azt mutatta, hogy a járványhelyzet fokozatosan, bár lassuló ütemben javul.
Nagyjából február közepétől egyre kevésbé érvényesül a második hullám leszálló ágának hatása, és a brit mutáció terjedése miatt a regisztrált esetek száma stagnálni, majd emelkedni kezdett.
Az RKI szerint azzal kell számolni, hogy az új vírusváltozat lesz a meghatározó, és erősebb fertőzőképessége miatt az elsőnél és a másodiknál is nagyobb járványhullám következik Németországban.
Az intézet előremutató becslése szerint a B.1.1.7 által okozott fertőzések számának alakulását mutató görbe március közepétől meredek emelkedésnek indul. A folyamatok lehetséges alakulását április közepéig vizsgálták, addigra a hétnapi fertőzésgyakoriság a legjobb esetben is 200 fölé emelkedhet, de akár az 500-at is meghaladhatja.
A nagyságrend jelentőségét mutatja, hogy a második hullám 200 körüli hétnapi fertőzésgyakorisággal tetőzött, és megfékezésére a társadalmi és a gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó országos zárlatot rendeltek el.
Az RKI vasárnapi jelentése szerint az utóbbi 24 órában országszerte 10 790 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 33 százalékos növekedés az egy héttel korábbi 8103-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 569 790 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
A hétnapi fertőzésgyakoriság 79. Előző nap 76,10 volt, egy héttel korábban pedig 66,10.
Ugyanakkor a vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 70-re csökkent az egy héttel korábbi 96-ről. A csökkenést a legidősebb korosztályokra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra összpontosító oltási kampány előrehaladásának tulajdonítják szakértők. Az új halálesetekkel 73 062-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.
HírTV, MTI
