A menekültkvótához kötik Orbán kérésének teljesítését

2015 szeptemberében összesen közel 300 milliárd forintot költött a magyar állam a déli határzárra, ennek felét, 150 milliárd forintot kérne most vissza a miniszterelnök Brüsszeltől. Csütörtökön Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult, hogy Görögországhoz, Olaszországhoz és Bulgáriához hasonlóan a magyar határvédelmi költségeit is térítsék meg.

„A kerítés megépítésével, 3000 határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nem csak saját magát, hanem meggyőződésünk szerint Európa minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik. És, ami talán ennél is fontosabb, a magyar adófizetők finanszírozzák” – hangsúlyozta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kérést egy belpolitikai kommunikációs trükknek tartja a szocialisták európai parlamenti képviselője.

„Ez egy ócska provokáció a kormány részéről, mert bármit is válaszol Brüsszel, Orbán megint a belpolitikai játszmája részeként fogja ezt kommunikálni” – véli Ujhelyi István, aki szerint Brüsszel így is eleget fizetett már a magyaroknak.

„Az Európai Unió tagállamainak, az Európai Uniónak köszönhetjük Magyarország fejlődését az elmúlt évtizedben, a magyar GDP nagy részét, a magyar beruházások több mint 90 százalékát, sőt, sajnos még Orbán oligarchái is Európai Uniós forrásokból tollasodtak és híztak az elmúlt években. Egy biztos: Az EU költségvetése nem arra való, hogy Orbán hatalmi játékát finanszírozzák” – tette hozzá az EP-képviselő.

A kérés támogatására szólítja fel a magyarokat Brüsszelben képviselő kisebbik kormánypárt képviselője.

„Én sajnálom, hogy Ujhelyi István képviselő úrnak az, hogy Magyarország benyújtja jogos igényét arra, hogy ennek az összegnek a felét, tehát közel 150 milliárd forintot megkapjon, a magyar adófizetők megkapják, ő ezt kommunikációs trükknek minősíti, szerintem ez éppen őt minősítik” – reagált Hollik István.

A kormány eddig üzent Brüsszelnek, most pedig kér – az aktuális belpolitikai érdekek mentén változik az ellenségkép az LMP szerint.

„Ad egy sajátos bukét ennek a történetnek, hogy miután kampányokat és népszavazásokat és mindenfélét indít a kormány az általa fő ellenségként beállított Brüsszel ellen, utána lazán kér pénzt a védelmi rendszer egyik elemére. Én azt gondolom, hogy a kormánynak meg kell tanulnia azt, hogy nemzetközi fórumokon hogyan lehet eredményesen tárgyalni, Orbán Viktornak még nem sikerült az elmúlt években elsajátítania” – fogalmazott Szél Bernadett, a párt társelnöke.

A brüsszeli testület illetékes szóvivője azt közölte, hogy a bizottság ugyan megvizsgálja a magyar kérést, de a szolidaritásból nem lehet szemezgetni.

„Ne felejtsünk el egy dolgot, a szolidaritás egy kétirányú utca, és minden tagállamnak készen kell állnia arra, hogy hozzájáruljon ehhez. Ez nem egy á la carte menü, ahol az egyik fogást kiválasztjuk, például a határellenőrzést, és visszautasítunk egy másik fogást, mint például az az Európai Tanács áthelyezésről szóló döntésének teljesítése” – mondta Alexander Winterstein.

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint Magyarország csak a menekültkvóta teljesítésével együtt kérhetne európai uniós hozzájárulást a magyar határvédelem költségeihez.