Elképzelhető, hogy utoljára ülésezik az Európai Tanács úgy, hogy a tanácskozáson az Unió jelenlegi 28 tagállamának vezetői jelen lesznek. Amennyiben a kiszivárogtatott hírek valósak, a következő csúcsra vélhetően már csak 27 ország küldötte utazik Brüsszelbe. Ehhez az kell, hogy a ma kezdődő kétnapos egyeztetésen elfogadják Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnéséről szóló egyezményt.
A Tanács leköszönő elnöke szerdán azt mondta, a feleknek sikerült megegyezniük az Egyesült Királyság rendezett kiválásának feltételeiről. Névtelenséget kérő brüsszeli tisztségviselők megerősítették Donald Tusk kijelentését. Eszerint az érintettek a hozzáadott érték-adó, vagyis a termékek után fizetendő áfa kérdését leszámítva gyakorlatilag minden más területen közös nevezőre jutottak.
Még a rendkívül érzékeny témákban is sikerült megegyezniük, így a politikai bénultság fő okának számító ír-északír helyzetről. Több ország ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy a szavazás időpontjára nem készül el a végleges tervezet. A Bizottság éléről távozó elnök is szkeptikusságának adott hangot.
"Hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Úgy érzem, angolul kell közölnöm mondandómat. Nem tudom, miért van az, hogy mindenki ért angolul, de senki sem érti Angliát"
- ezekkel a szavakkal szúrt oda Londonnak Jean-Claude Juncker.
A német kancellár szerint sem értek még célba a Brexit-tárgyalások.
"Nem jelenthetem ki, hogy a Tanácsban pont kerül ma az ügy végére. Amit viszont biztosan kijelenthetek, hogy az erőszaknak és a gyűlöletnek nem adunk zöld jelzést, vagyis az Ír-szigeten nem hagyjuk, hogy kemény határ keletkezzen"
- szögezte le Angela Merkel.
A brüsszeli csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képvisel. Az állam- és kormányfők a Brexit mellett Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról, valamint az éghajlatváltozásról is tárgyalnak.
A vezetők továbbá határozatot fogadhatnak el, amellyel kinevezik a Nemzetközi Valutaalap volt vezetőjét, Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé. A Közösség hosszútávú költségvetése is napirendre kerül. A javaslatot az Unió soros elnökségi posztját betöltő Finnország mutatja be.
Miután azonban a tervezet szerint a kifizetéseket a jogállamisághoz kötnék, és kohéziós forrásokból fizetnék a bevándorlók integrációját, ezért a programot a magyar igazságügyi miniszter teljesen elfogadhatatlannak nevezte.
HírTV
