Nurszultan Nazarbajev a legnagyobb nyilvánosságot választotta bejelentéséhez: a kazah tv-k élőben közvetítették beszédét. Mint fogalmazott, itt az idő átadni a stafétát az új nemzedéknek. Mivel mandátuma 2020 áprilisában jár majd le, a ciklus hátralévő részében utódjának a felsőház elnökét, Kasszim-Dzsomart Tokajevet jelölte ki.
„Az első elnök, a Nemzet vezetője megtisztelő címét adományozták nekem. Emellett a bel- és külpolitikai ügyek ellenőrzésében kulcsfontosságú Nemzetbiztonsági Tanács elnöke leszek, valamint a kormánypárt elnöke is” – mondta.
Kazahsztánban jövőre tartják mind a parlamenti, mind az elnökválasztást, a 78 éves államfő már nem akart a választási évnek nekifutni. 30 éves kormányzását jelképes gazdasági intézkedésekkel zárta: a közalkalmazottak fizetését megemelte, a rezsidíjakat csökkentette, a vámokat pedig befagyasztotta.
„Kazahsztán politikai kultúrája nagyon hasonló a többi közép-ázsiai országéhoz és az oroszokéhoz. A hatalomátadásnak vannak rizikói, de ha Kazahsztán ezt a folyamatot nagy veszteségek nélkül átvészeli, a társadalom egyben tartása sikerül, akkor nagy fejlődés előtt állhat” – mutatott rá egy kazah elemző.
Nazarbajev még a Szovjetunióban, a kommunista párt berkeiben kezdte politikai pályáját: 1989-ben a kazah kommunista párt első titkára lett. A rendszerváltás a tagköztársaság élén érte, amikor Kazahsztán 1991-ben függetlenedett, ő nyerte meg az első elnökválasztást, és azóta mindegyiket, 80%-nál rosszabb eredményt nem ért el. A kazah alkotmány alapján az államfő csak kétszer lehetett volna újraválasztható, de Nazarbajev ezt 2012-ben átíratta, hogy akárhányszor lehessen elnök.
Hatalmas olajkincseinek köszönhetően azonban a közép-ázsiai ország nagy gazdasági változáson ment keresztül, megháromszorozta olajkitermelését, és óriási külföldi befektetéseket vonzott be. Az elmúlt hónapokban azonban a válság jelei mutatkoznak, és ez kormányválságot is okozott.
