90 ezer helyett 900-an építik a határzárat

Sikeres volt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció a kormányszóvivő szerint. Nyolcmillió kiküldött kérdőívből 1 millió 254 darabot küldtek vissza, 58 ezren pedig az interneten válaszoltak.

„Elsöprő arányban, illetve számban az adatlapot, a kiküldött kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán közölte, a kormány ezért elszánt, augusztus végéig mindenképpen megépítik a 175 kilométeres kerítést a déli határon. A költségeken szerinte nem múlhat a dolog, eddig hat és fél milliárd forintot különítettek el a célra, de ha szükséges, bármekkora összeget előteremtenek.

„A Magyar Honvédség hivatalos állománya, tehát akik valóban katonák, szerződött állománya, illetve az ottani civil alkalmazottak, körülbelül 90 ezren fognak részt venni ebben a munkában, durván két 30 ezres műszak, illetve egy 30 ezres kiszolgáló személyzet formájában, nincs tudomásom arról, hogy változott volna ez a terv, illetve amennyiben szükség van, és erről beszéltünk, a közfoglalkoztatás keretében, két megyében körülbelül ötvenegynéhány-ezer közfoglalkoztatással foglalkoztatott munkaerő áll rendelkezésre” – fejtette ki Kovács Zoltán.

Régészek viszont nem lesznek a beruházásnál, a kormányszóvivő szerint ugyanis olyan technológiát alkalmaznak majd, ami nem indokolja a régészeti feltárást. Pedig a szerb–magyar határ közelében korábban két jelentős lelőhely is felszínre került.

„A határ közvetlen közelében két olyan kiemelkedő lelőhely van, az egyik egy XIV. századi kincslelet, a kelebiai, a másik, az meg egy igen ikonikus lelet, ez a nagyszéksósi hun fejedelmi lelet, ami szó szerint több kiló arany” – mondta el Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze.

Wilhelm Gábor hangsúlyozta: a földmunkák régészeti megfigyelése egyáltalán nem akadályozná a munkát, a kerítés akkor is határidőre megépülhetne.