2018. január 21.,
vasárnap, Ágnes napja

Orbán az IMF-hitel végtörlesztésére utasította Vargát

KK

2013. július 27., szombat 10:33, frissítve: szombat 12:12

Az IMF-től korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn.
Orbán Viktor beszédének elején arra hívta föl a figyelmet, hogy mindazt, amit a Kárpát-medencében közösen csinálunk, egy tágabb keretbe kell helyezni. A mögöttünk hagyott több mint 20 tusnádfürdői találkozón a célokról beszéltünk, ezért vannak itt külhoni politikai vezetők, civil érdeklődök, a tudomány emberei, informális szándékegyeztetés történik. A miniszterelnök szerint kötetlenül fejthetik ki a gondolataikat. Szólt arról is, hogy minden gondolatnak a célszerűség válik az elsőrendű szempontjává, amit felülír a szabadegyetemi forma. Orbán elmondta, hogy 25 év távlata jogosít fel arra, hogy szembe kell nézni azzal az átalakulással, ami a térségben történt. Az egész emberi világ berendezkedése átalakult 1989-ben – tette hozzá.
1918-ban megkezdődött Nagy-Britannia összeomlása, az Egyesült Államok felemelkedése, egy új világ kezdődött akkor – mutatott rá Orbán. „Ez történt 1945 után is, amikor ismételten megváltozott a világ berendezkedése.” Nem az európaiak döntöttek arról, hogy mi lesz Európában 1945-ben, hanem az amerikaiak és az oroszok – ismertette a kormányfő. 1990-ben a szovjet birodalom megszűntével véget ért a kétpólusú világ, az Egyesült Államok került domináns pozícióba, míg Európa az egységesülés felé indult el – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint ebben az európai válaszban két súlyos hiba volt: a közép-európaiakat túl későn vették föl, valamint a közös pénzrendszert nem konzekvensen hozták létre, ami a válság bekövetkeztével világossá vált.
MTI Fotó: Beliczay László

 

„Összességében azt mondhatjuk, hogy minden egyes fordulóponton az addig fennálló gazdasági és hatalmi pozíciók kérdőjeleződtek meg” – mutatott rá a miniszterelnök. Mint fogalmazott, „ma egy ugyanilyen súlyú, radikális átrendeződés korát éljük”. Rámutatott: megkérdőjeleződött Európának a súlya és a szerepe, ezért reális veszélyként kell arra tekintenünk, hogy kontinensünk elveszítheti azokat a gazdasági és egyéb pozícióit, amelyeket korábban kiépített. A kérdés az, mondta Orbán a Tusványoson, hogy van-e erre Európának ellenszere. Ezt az ellenszert azonban nem az Európai Unióban kell megtalálni, „az elmúlt három évben én megtanultam, hogy ez nem lehetséges” – tette hozzá a miniszterelnök.

A másik dolog, ami megkérdőjeleződött, az Egyesült Államok elsődleges szerepe – „ők ezt nem fogadják el, nem törődnek bele abba, hogy a többi ország felzárkózott”. A kormányfő úgy látja, adekvát választ adtak arra, hogyan kell átalakítani országokat úgy, hogy megőrizzék a vezető szerepüket.

Orbán Viktor elmondta, az átalakulás nem egyszerűen világgazdasági, hanem katonapolitikai, egyúttal világhatalmi átalakulás is. A kérdés az, hogy az új rendben milyen szerepet tölt be Európa, Ázsia és az Egyesült Államok. A kérdés az, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk-e a most kialakult világrendnek – mondta Orbán. „1990-ben bekövetkezett a rendszerváltás, a kérdés azonban az, hogy fel tudtunk-e építeni egy olyan országot, ami saját erőforrásaival rendelkezik (…) A válaszom erre: nem sikerült, a kutya maradt, csak láncot cseréltek.”

Hangsúlyozta: Ez azonban már nem a régi világ, egy új világrend, új eszközökkel, „nem lehet azt mondani, hogy elmentek a tankok és megjöttek a bankok”. Orbán véleménye szerint egyet kell értenünk abban, hogy gazdasági és pénzügyi értelemben 1990 után Magyarország továbbra is egy kiszolgáltatott ország maradt. A nagyhatalmak céljáról szólva a miniszterelnök elmondta, nem akarnak mást, mint erőforrásokat szerezni. Ezeket csoportosítva kifejtette, ezek a nyersanyag, a pénz, az ember és a tudás. Magyarország célja ugyanakkor nem más, mint az ezen erőforrás-elvonásnak való ellenállás, évszázadok óta. Ez tulajdonképpen nem más, mint a gazdasági és politikai szuverenitás megőrzése – mondta el Orbán.

A nemzeti össztermék és a magyarok által felhasználható mennyiség közötti különbség mintegy 2000 milliárd forint, ez a kifizetett nyugdíj kétharmada – „megdolgoztunk érte, majd eltűnik”. Hová tűnik, mik azok az eszközök, amik ezeket kiemelik Magyarországról? – tette fel a kérdést a kormányfő. Igaz, hogy mi Magyarországon tehetségesek vagyunk, de az előállított gépjárművekből jövő profit nagyja nem hozzánk kerül – mondta el a Mercedes és az Audi egyes modelljeinek magyar előállításával kapcsolatban.

Orbán rámutatott arra, hogy a hazai hitelintézetek évente körülbelül évi 2000 milliárd forintnyi értéket visznek ki. Nemzeti gazdaságpolitikát kezdtünk el folytatni 2010-ben, és egyenként megpróbáltuk a romboló hatásokat mérsékelni – tette hozzá. A miniszterelnök szerint sohasem arról beszélnek, hogyan kell kezelni a válságot, hanem hogy milyen politikai rendet kell felépíteni a mostani változó világhelyzetben. „Aki mögött kétharmad van, az vállalkozhat rendszerépítésre.”

2010-ben a magyarok ösztönből ráéreztek, hogy ha nem hozunk létre egy korábban soha látott összefogást, akkor nem tudjuk megoldani a problémákat – hangsúlyozta a miniszterelnök. A politikus 11 olyan lépést azonosított be, amelyek révén hazánkban egy új rendszer épül. Az alaptörvényről elmondta, hogy nem liberális alkotmány, ami egy nagyon nehéz döntés volt – tette hozzá. Orbán szerint a nemzeti konzultáció során világosan kiderült, hogy az emberek egy a kötelezettségekre és jogokra épülő alkotmányt szerettek volna.

A bankok profitjára utalva kitért arra is, hogy a másik nagy problémát az jelenti hazánkban, hogy egyes jövedelmek jogtalanul távoznak, ezek ellen fel kell lépni. „Hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, az alapkamatot pedig mesterségesen fenntartják.” Ennek köszönhetően – folytatta – jóval magasabb kamatot fizetünk, mint ami indokolt lenne. „Ezzel nagyon sokan nagyon sok pénz keresnek” – szögezte le.

A miniszterelnök elmondta, az éremnek az csak az egyik oldala, hogy hazánk mennyi értéket állít elő, a másik oldal, hogy mennyi érték felett rendelkezünk. Kifejtette, a nemzeti össztermék és a felhasználható forrás között különbség van, ez alapján a különbség alapján áll fel a nemzetközi rangsor. Hozzátette, míg a szocialista kormányok alatt ez a különbség tágult, 2010 óta – hasonlóan az 1998–2002 közötti időszakhoz – ismételten szűkül.

Orbán az IMF-kölcsön végtörlesztésére utasította Vargát

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn.

A Nemzetközi Valutaalapról és az általuk nyújtott hitelről szólva azt mondta, „az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt az összeget, és vissza fogjuk fizetni”. „Tisztán állunk az Úr színe előtt.” A külföldi befektetőkről szólva úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi cégek nélkül nem működőképes. „A stratégiai megállapodásokban rögzítettük, hogy milyen területeken számíthatnak ezek a cégek a kabinet támogatására.”

Orbán hangsúlyozta: közép-európai mértékkel is nagy cégekre van szüksége Magyarországnak. A pénzügyi szektort nézve ott az OTP – folytatta –, ami mellé a kormány odaszervezi a takarékszövetkezeteket, „így meghaladjuk majd az 50 százalék körüli nemzeti arányt”. Az energiaszektorban van egy Mol és egy MVM, az építőiparban egy Trigránit és egy Közgép.

„Megszüntettük azokat a kiváltságokat, amiket a pénzügyi szektorban tapasztaltunk, (…) bevezettük a bankadót és a multiadót is, ami folyamatos vitát eredményez Brüsszellel.” A demográfiai programról szólva úgy fogalmazott, „elöregszik a társadalom, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében”. Úgy látja a kormányfő, hogy egy olyan rendszer épült ki, amely nem adja meg a nőknek a szükséges megbecsülést.

Megtörténik a gyermekvállalási rendszer átalakítása, várhatóan szeptemberben – jelentette be Orbán Viktor, hozzátéve: újraszabályozzák azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek a gyermeket vállaló anyákat segítik. A devizahitelekhez kapcsolódóan a miniszterelnök megígérte, azokat kivezetik a hazai gazdaságból, mert azok egy rászedés eredményei. A bankok elhitették az emberekkel, hogy a devizahitel jó, belecsalták őket, majd megszedték magukat – fejtette ki. Orbán aláhúzta, a devizahitelek kivezetése nemcsak pénzügyi manőver, hanem igazságszolgáltatás is, amivel példát kell mutatni a jövőre nézve, hogy mindenki megtanulja, Magyarországon nem lehet úgy pénzhez jutni, hogy embereket szednek rá.

Orbán a kettős állampolgárságról elmondta, a 20. század a magyar nemzetet szétszórt nemzetté tette. Csak az '56-os forradalom után 180-200 ezer magyar hagyta el a hazáját, Magyarország tehát egy szétszóratott nemzet. Van-e értelme egy szétszóratott nemzetből erős világnemzetet építeni? – tette föl a kérdést a miniszterelnök. Ez csak az állampolgárságon keresztül lehetséges – mutatott rá a kormányfő. A gazdasági nemzetstratégiának szerves része az a nemzetpolitika, amely segít a helyi identitás megőrzésében, így erős nemzetté válhatunk, de ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök.

Míg Európa úgy gondolkodik, hogy ha kijutnak a válságból, lesz munka, addig a kormány úgy látja, hogy ha lesz munka, kijutunk a válságból – mondta el Orbán Viktor. Hozzátette: ez nem csak retorikai különbség, és az 1929–1933-as gazdasági világválság idején Európa úgy gondolkodott, mint ahogy most mi. Jelenleg 300 ezer ember dolgozik közmunkában – ismertette a miniszterelnök.

A telekommunikációs cégekre kirótt adók miatt több konfliktusa is volt Magyarországnak az Európai Unióval, azonban a napokban bebizonyosodott: nekünk volt igazunk. A miniszterelnök elmondása szerint a kormány a mintegy 185 milliárd forintot, amit ezektől a cégektől begyűjtött, nem az emberek zsebéből vette ki. A konfliktusok tehát nem öncélúak, hanem az egyszerű emberekért vannak – vélte Orbán. „Ha összeszámoljuk, hogy az igazságos közteherviselés érdekében mennyi pénzt szedtünk be a bankoktól, az több ezer milliárd forint.”

 

A kormány stratégiájának utolsó, 11. pontjaként az emberi erőforrások újjászervezését említette. Elmondta, három éve azért jött létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Balog Zoltán vezetésével, hogy felépítsék az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerét. A miniszterelnök sikerként említette, hogy visszaállították az állami felelősséget az egészségügy és az oktatás terén.

A miniszterelnök beszédét a Hír Televízió 22 órától felvételről megismétli.

Forrás: Hír TV