„Kágébéla” miatt újra összeülhet a nemzetbiztonsági bizottság
2014. május 23., péntek 19:12, frissítve: szombat 08:43
Ismét téma lehet a nemzetbiztonsági bizottságban a kémgyanúba keveredett jobbikos Kovács Béla ügye. Az LMP újra meghallgatná a magyar titkosszolgálatok vezetőit. „Azt kezdeményeztem – és ezt pontokba szedtem –, hogy a szolgálatok jöjjenek el újból a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, és álljanak rendelkezésünkre ezeknek a kérdéseknek a megvitatására. Zárt ülést javasoltam, úgyhogy szűk körben kellene megtartanunk a beszélgetést. Utána nyilván lesznek olyan részek, amelyeket át tudunk majd adni a nyilvánosságnak” – közölte Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
A Fidesz szerint érthetetlen, hogy a radikális párt miért akadályozza a vizsgálatokat. Németh Szilárd Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: nem érti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által felsorolt bizonyítékok ellenére a radikális párt még mindig nem húzta le Kovács Bélát az EP-listája harmadik helyéről. „Vona Gábor, a Jobbik elnöke is teljes mellszélességgel kiállt mellette. Ő volt, aki eljuttatta Brüsszelbe, az ő aláírása kellett. A bizottságnál megvédte, eldugták a sajtótájékoztató után. Ma ez az ember mégiscsak megjelent valamilyen sajtóhír formájában, hallottuk, hogy üzent, és még mindig a Jobbik listájának harmadik helyén szerepel. A Jobbik tartja fent azt a helyzetet, hogy Kovács Bélát nem tudják letartóztatni, pedig fennáll a szökés veszélye, hiszen jól láttuk, hogy lelépett a képviselői irodaházból” – mondta a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke.
A Jobbik kapcsolatrendszerének feltérképezését javasolja DK és MSZP is. Mesterházy Attila Vona Gábor felelősségre vonását sem tartja elképzelhetetlennek. „Nemcsak »Kágébélát« kell meghallgatni és megvizsgálni, hanem a Jobbik kapcsolatrendszerét és Vona Gábor személyes felelősségét is. Talán emlékeznek rá, hogy a szocialistákat vádolták, hogy külföldi szervezetekkel tartanak ilyen-olyan kapcsolatokat, most meg azt látjuk, hogy a Jobbik egyik képviselőjét kikéri az ügyészség az EP-től” – fogalmazott Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség a jobbikos Gyöngyösi Márton kapcsolatait is vizsgálná, és a külügyi bizottság átvilágítását javasolja. „Mértéktartó szakemberek azt mondják, hogy érvanyag van Kovács úrral szemben. Az eljárást a bíróságon kell lefolytatni, ebben mindent támogatunk. Fenntartjuk, hogy Gyöngyösi képviselő úr iráni érdekeket szolgál, ezért javasoltuk az elmúlt napokban, hogy a külügyi bizottságot nemzetbiztonsági átvilágításnak vessék alá” – fogalmazott Szigetvári Viktor, az Együtt–PM társelnöke.
Közben a Népszabadság arról ír, hogy az Európai Unió elleni hangulatkeltésre használta az orosz titkosszolgálat Kovács Bélát. A lap úgy tudja: a Jobbik EP-képviselőjelöltje azon munkálkodott, hogy Brüsszelben a szélsőséges unióellenes mozgalmakat frakcióvá szervezze. A Népszabadság szerint a képviselő akkor került a magyar titkosszolgálatok látókörébe, amikor 2009-ben tető alá hozta az európai nemzeti, döntően szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét. A lap szerint Kovács Béla azzal újabb okot adott a megfigyelésre, hogy havonta járt Moszkvába, és konspirált kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálat munkatársaival.
„Nem tudom, miért nincs az óriásplakáton, de most már bánom; ha még lenne rá idő, Kovács Bélá-s plakátokkal árasztanám el az országot” – mondta Vona Gábor. Ő és a Jobbik is kitart Kovács mellett, nem léptetik vissza a lista harmadik helyéről. „Kovács Béla sem kém nem volt, sem hírszerző nem volt, sem titkos adatokat nem adott át. A bűne csupán annyi, hogy az Európai Parlamentben képviselőként EU-szkeptikus szövetséget verbuvált többedmagával, amely nem tartotta helyesnek az EU Egyesült Államok-koncepcióját, ezzel szemben a nemzetek Európáját támogatta. Az ukrán válság kapcsán pedig lerántotta a leplet az EU és az USA álszent külpolitikájáról” – mondta a Jobbik-elnök.
Vona Gábor annak ellenére ezt állítja, hogy Kovács Bélát a hírek szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentette fel az Európai Unió intézményei ellen való kémkedésért. Ahhoz, hogy az ügyészség meggyanúsíthassa és kihallgathassa, fel kell függeszteni az európai parlamenti képviselő mentelmi jogát.
Forrás: Hír TV