Brutális mértékű lehet a munkaerőhiány a szakma szerint
2017. március 6., hétfő 10:50, frissítve: hétfő 11:50
Az utóbbi időszakban csak kevés építőipari cég gondolkodhatott új eszközök vásárlásán, visszaestek ugyanis a megrendelések. Tavaly az uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések elmaradása miatt az építőipari teljesítmény csaknem 19, a beruházások 20 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
„2017–2018-ra viszont egy sokkal jobb évet várunk. Végre egy olyan időszakra gondolhatunk, amikor legalább két évre az építőipar előre lát, az idén és jövőre is 8-10 százalékos bővülésre számítunk” – mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Hiába indulnak újra az uniós pénzekből fizetett beruházások, nincs, aki megépítse azokat. A szakmunkások elvándorlása miatt az építőipar súlyos munkaerőhiánnyal küzd, amin a béremelések sem segítettek. A cégek már külföldi szakmunkások szerződtetésén gondolkodnak.
„Legalább 50-60 százaléka a munkásoknak hiányzik. Beszélgettem szakemberekkel, mindenkinek megvannak a munkái, és nem tudnak új munkát vállalni, nem tudnak terjeszkedni, mert nem találnak munkást” – mondta Markovich Béla, az ÉVOSZ elnökségi tagja.
A mennyiségi hiány mellett minőségi hiány is van – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is elismeri a problémát. A tárca a 250 ezer közfoglalkoztatottban lát tartalékot, és képzési programokkal igyekszik enyhíteni a szakmunkáshiányt.
„Kis- és középvállalkozásoknak kiírandó pályázatokban több mint 20 milliárd lesz lehívható a következő időszakban ahhoz, hogy önök a saját munkavállalóikat képezzék, vagy önök mint munkavállalók részesüljenek képzésben” – mondta Bruckner László, az NGM szak- és felnőttképzési főosztályának vezetője.
A munkaerőhiány lassíthatja az építőipar várható növekedését – mondta az Erste Bank vezető elemzője. Ürmössy Gergely szerint emellett az ágazat túlzottan függ az uniós beruházásoktól.
„Az lenne az ideális, ha nemcsak az EU-s források segítenék a beruházásokat és az építőipart, hanem az úgynevezett magánszektorbeli beruházások is elindulnának, ami hitelezést is igényelne. Az látszik egyelőre, hogy elsősorban az EU-s projektek pörgetik a beruházásokat és az építőipart, más magánszektorbeli beruházásokat nem nagyon látni” – fejtette ki az elemző.
A kormány az idén 2200–2700 milliárd forintnyi uniós forrást fordítana fejlesztésre. Az elemző szerint a 2017-re várt, 3 százalék feletti GDP-növekedés jelentős részét is az uniós pénzek adhatják.