Az elmúlt évek statisztikái alapján ezzel együtt megállapítható, az éves bruttó átlagkereset legtöbbször a márciusi fizetések körül szokott alakulni, így ha ezt vesszük bázisul, akkor jövőre a 658 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest egy 9 százalékos emelés esetén is 717 ezer forint lenne a bruttó átlagkereset, aminek a nettója 476 ezer forintra emelkedne a mostani 427 ezerről, ezzel tehát megközelítené a félmillió forintot a nettó átlagfizetés Magyarországon.
A képlet azonban nem ilyen egyszerű, a kormány a tervei szerint 2025-ben megemeli a családi adókedvemény összegét, ami a gyermekes családok esetében magasabb nettó fizetést eredményez, így tehát a nettó fizetéseknél is nagyobb felfutást láthatnánk, mint a bruttó béreknél.
Ráadásul a bérkiáramlást a közszféra emelései is megtámogathatják, január elsejével ugyanis tovább emelkedik a pedagógusok fizetése, akiknek átlagosan 21 százalékkal nőhet a keresetük. Mivel óriási körről, mintegy 140 ezer főről van szó, tehát az ő fizetésemelésük jókorát dobhat a bérdinamikán.
Persze szó sincs arról, hogy mindenki ennyit fog keresni, hiszen csak átlagról van szó, így érdemes a mediánt is megnézni. A bruttó mediánbér legutóbb 518 800 forint volt, tízszázalékos növekedés esetén 570 ezer forint nettója 379 ezer forint lenne, tehát a munkavállalók egyik fele ennél kevesebbet vihetne haza, másik fele ennél többet.
Ehhez fontos hozzátenni, hogy idén is már a mediánbérek pár százalékponttal jobban emelkedtek az átlagkeresetnél, tehát az alsó kereseti sávokban erőteljesebb bérkiáramlás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Világgazdaság / Lang Róbert
