Csao Csen, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) pekingi szakértője tegnap két forgatókönyvet vázolt fel Budapesten.
Az egyik eshetőség szerint az EU egyensúlyozni fog az Egyesült Államok és Kína közötti viszonyban, a másik verzió szerint a három befolyásos hatalom együttesen reformálja meg a „világkormányzást”, ezzel egy békés és prosperáló jövőt teremtve meg. A kínai szakértő előadásából kiderült: inkább az első, realista megközelítést tartja valószínűbbnek.
– Kérdés persze, hogy ebben a rendszerben képes lesz-e az EU a mérleg nyelveként funkcionálni – mondta Csao Csen. Hozzátette, Európának mindenekelőtt arra kell választ találnia, hogyan profitálhat egy ilyen viszonyból, problémás területté vált ugyanis a kereskedelem és az innovációs együttműködés.
Az Egyesült Államok megváltozott politikája miatt Európában is romlott a helyzet, a Donald Trump amerikai elnök által is képviselt elzárkózó gondolkodás az EU-ban is tetten érhető.
– Ennek egyik oka, hogy Kínát illetően vannak közös aggályai a két nyugati hatalomnak – mondta a CASS professzora, ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre máshogy tekintenek Kínára Brüsszelben, mint Washingtonban. – Az Egyesült Államokban új fogalom jelent meg, a leválasztás.
Ennek lényege, hogy szétválasztják a kínai és az amerikai gazdaságot – mondta a professzor, aki szerint az EU továbbra is a fennálló intézményrendszer keretei között szeretné a saját normáihoz igazítani Kínát. Szerinte ennek egyik példája az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által meghirdetett, Európát és Ázsiát összekötő infrastrukturális terv is.
Csao Csen szerint a 2016-ban meghirdetett stratégia a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésre adott válaszként értelmezhető. Kérdés tehát, hogy milyen irányt vesz a most megújuló EU. Csao Csen kérdésünkre elmondta, egyelőre keveset tudni az új összetételű Európai Parlamentről, illetve a vezetői tisztségekre jelölt személyekről. – Stratégiai szintű változásra nem számítok – mondta a kínai professzor.
A vitához hozzászólt Ho Csegao (He Zhigao), a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet munkatársa is, aki elmondta: az EU-t lekötik belső problémái, ezért a külpolitikában nem várható stratégiai szintű változás. Ugyanakkor az olyan, Kínával szemben használt eszközök, mint az évente megtartott emberjogi párbeszéd fóruma valószínűleg nagyobb szerepet kap majd.
– Az elmúlt tíz évben az emberjogi párbeszédnek alig volt jelentősége a két fél közötti vitában, 2018-ban azonban váratlanul középpontba került – mondta Ho Csegao, aki szerint ez arra utal, hogy kisebb konfrontációra lehet számítani a két fél viszonyában.