Ukrajna támogatása a csatlakozás nélkül is nagy erőkkel folyik, az unió pénzügyileg már tavaly elkötelezte magát, és a 2024. március elsején hatályba lépett Ukrajna-eszköz révén összesen 50 milliárd eurós támogatást biztosít Ukrajnának a 2024 és 2027 közötti időszakban. Akkor azt rögzítette a közösség, hogy a kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja, de a demokratikus mechanizmusok fenntartásával kapcsolatban is voltak kikötései. Mindenesetre idén áprilisig az EU már közel 20 milliárd eurót át is utalt Ukrajnának.
Hazai elemzők Ukrajna uniós csatlakozása és az addig számára adott kedvezmények és források ügyében főként azt emelik ki, hogy Magyarország elsősorban az uniós közös agrárpolitika (KAP) forrásain keresztül lenne vesztese Ukrajna uniós csatlakozásának. Sokak szerint nem is véletlen, hogy Brüsszelben a KAP forrásait a területalapú támogatások drasztikus csökkentésével próbálják meg átalakítani, és a bizottság az agrárbüdzsé helyett egy közös alapot javasolna, amelyre bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nemrégiben azt emelte ki egy fórumon, hogy az ukrán 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgótermés.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy rövidebb távon a háborúval, majd az újjáépítéssel kapcsolatos terhek jelentenek hatalmas költséget az Európai Unió számára, az uniós tagság vonzatai csak ezután következnek a sorban.
Ha erre jut pénz, másra nyilván kevesebb, és Magyarország a KAP-források csökkenése révén ennek nagy vesztese lenne. Az agrártárca számításai szerint a csatlakozással a KAP-források 30 százalékát Ukrajna kapná, ez az összeg tehát a többi kedvezményezettnél hiányozna. Magyarország részesedése a KAP-forrásokból nagyságrendileg 8,4 milliárd euró a 2023–2027-es időszakra, vagyis itt a kiesés 2,5 milliárd euró lenne, több mint 1000 milliárd forint.
Ukrajna ugyanakkor a kohéziós pénzek nagy felvevője lehet, hiszen nagy és fejletlen ország. Mivel a szakértők kizártnak tarják, hogy az unió kohéziós büdzséjébe többletforrások érkezzenek, a jelenlegi forrásokat osztanák újra, aminek Magyarország és a régiónk országai lennének a károsultjai, az uniós pénzt innen kellene elvonni.
A piac kinyílásával is Magyarország számára káros folyamat indulhatna el. A nyugat-európai cégeknek nyilván a piacnyerés a céljuk, de az alacsony szintű ukrán fizetőképes kereslet ennek gátja lenne az első időszakban. Viszont az ukrán termékek beáramlásának nem lenne gátja, ami az agrártermékek esetében okozhat problémát. Tavaly Magyarország Ukrajnába 2878 millió euró értékben exportált, és 789 millió euró értékben importált onnan. Az exportot elsősorban energia és energiahordozók, gyógyszerek és gépkocsik jelentették, míg az importoldalon legnagyobb részben gépek, takarmány, illetve élelmiszeripari termékek szerepeltek.
Ukrajna tehát részesülne a mezőgazdasági támogatásokból, és az ukrán termékek szabadon jöhetnének az unióba. Mivel Ukrajnát nagy, egybefüggő termőterületek jellemzik, ebből fakadóan olcsó a mezőgazdasági termelésük. Jelenleg nem vonatkoznak rájuk azok a szigorú előírások, amelyek az európai termelőkre, és mivel ezeket vélhetően nem is lehetne egyik napról a másikra elvárni, a piacnyitáskor ez az előny masszívan megmaradna, így az ukrán termékek könnyen kiszoríthatják a mostani tagországok termékeit.
Az EU jelenlegi szabályai alapján, a Bruegel Intézet becslése szerint Ukrajna
- a kohéziós forrásokból 32 milliárd eurót,
- a közös agrárpolitikából 85 milliárd eurót,
- egyéb uniós programokból 7 milliárd eurót kapna,
- az unió adminisztratív kiadásait pedig 4 milliárd euróval
- növelné meg az ukrán EU-tagság.
Eközben 24 milliárd euróval kevesebb kohéziós forrás jutna más országoknak, így Magyarországnak is.
Az ukrán többletköltségek finanszírozásához szükséges pénzt csak a forráscsökkentéssel nem tudja majd előteremteni Brüsszel, ezért meg fogja emelni az államok befizetési kötelezettségeit is. Kérdés, hogy az egyes tagállamok ezt a pluszköltséget és a kevesebb bevételt hogyan, mennyire bírják majd el, a jelenlegi életszínvonal csökkenése nélkül ez lényegében lehetetlen lesz. Görögország, Olaszország és Spanyolország pedig a nagyon magas államadóssága miatt vélhetően megszorításokra kényszerül majd.
Teljes cikk a VILÁGGAZDASÁG oldalán olvasható.
Fotó: Canva
