A legtöbb vállalkozásnál az elmúlt hetekben befejeződtek az idei bértárgyalások. A versenyszférában gyakori, hogy a cégek nem januártól, hanem az új üzleti évhez igazodva, jellemzően áprilistól rendezik a munkavállalók fizetését. Az országos szintű és az állami szféra egyeztetéseihez hasonlóan ugyanakkor a vállalkozásoknál is ritka, hogy egy adott évben többször napirendre vennék a bérrendezést.
Ebben az évben többször is le kell ülnünk a munkáltatókkal, reagálva a korábban nem várt nehézségekre, például a magas inflációra és a háború következményeire. A vállalatok jelentős része már jóval korábban, az idei év tervezésekor magasabb bértömeggel számolt 2022-ben, vagyis döntött a bérrendezésekről.
A munkavállalók keresetével kapcsolatos intézkedések megtervezésekor ugyanakkor még jóval alacsonyabb inflációval lehetett számolni. Pár hónappal ezelőtt gyakorlatilag még elképzelhetetlen volt, hogy rövid idő alatt szinte két számjegyű lesz a fogyasztói árak emelkedése – mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére Mészáros Melinda.
A Liga Szakszervezetek elnöke emlékeztetett: ősszel, amikor a munkavállalói oldal, a munkaadók és a kormány megegyezett a minimálbér és a garantált bérminimum meglehetősen impozánsnak mondható idei, húsz-húsz százalékos emeléséről, akkor még mindenki bőven öt százalék alatti inflációval számolt.
Mészáros Melinda arra figyelmeztetett, mára egyetértenek az elemzők abban, hogy az év hátralévő részében a jelenlegi, nyolc-kilenc százalék körüli szinten marad az infláció, de egyes várakozások szerint két számjegyűre is nőhet. Így a legkisebb keresetűek ritkán tapasztalt mértékű bérrendezésének jelentős részét elviszi az infláció. A legtöbb munkavállaló ugyanakkor a minimálbéreknél jóval kisebb mértékben vagy egyáltalán nem részesült emelésben idén.
Átlagosan 13-15 százalékkal nőnek a versenyszférában a keresetek. A gyakorlatban a bérmegállapodások többsége nyolc és húsz százalék közötti alapbérfejlesztéseket tartalmaz, emellett sok munkáltató a béren kívüli juttatásokat is növelte
– számolt be kérdésünkre a bértárgyalások tapasztalatairól Mészáros Melinda.
Kiemelte: valóban nem volt ritka a húsz százalékot is meghaladó bérfejlesztés. Ez a mérték elsősorban azoknál a foglalkoztatóknál volt jellemző, amelyek tavaly nem vagy csak az átlagosnál kisebb mértékben emelték a fizetéseket, amit idén kompenzálnak. Szintén magasabb béremelést lehetett elérni azokban az ágazatokban, amelyek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek.
A járvány miatt még most is nehezebb helyzetben lévő foglalkoztatók közül többen legfeljebb az inflációval megegyező vagy azt enyhén meghaladó bérrendezéssel számoltak, ehhez ugyanakkor korrigálniuk kell az előirányzott bértömeget, amelyet jóval kisebb árindex mellett terveztek meg.
Korrekcióról kell egyeztetni ott is, ahol korábban többéves bérmegállapodás jött létre, idetartozik az állami vállalatok többsége is. Elsősorban ott, ahol nincs jelen szakszervezet, emiatt nincsenek bértárgyalások sem, a munkavállalók jelentős része teljesen kimaradt a 2022-es béremelésekből. Ők komoly reálkereset-csökkenéssel néznek szembe, ha nem lép a foglalkoztató.
– A szakszervezetek ezért idén több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ülhetnek a munkáltatókkal.
Komoly bérkorrekciókra lesz szükség, ha az áremelkedés üteme tartósan ezen a szinten marad.
Az országos érdekegyeztetésben is célunk, hogy a lehető leghamarabb egyeztetés kezdődjön a munkáltatókkal, ám ehhez meg kell várnunk a harmadik résztvevő, a kormány megalakulását – tette hozzá Mészáros Melinda.
Fotóillusztráció: Kurucz Árpád
