Azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi feltalálók, egyetemek mely területeken erősek, Bódis László példaként egy önvezetőjármű-technológiai céget említett, amely sikeresen vitt szabadalmakat a nemzetközi piacra. Arra is felhívta rá a figyelmet, hogy a szabadalom húsz évre biztosít védelmet a feltalálónak annak érdekében, hogy ő részesülhessen a termékből származó haszonból és jövedelemből.
Tehát nagyon fontos az, hogy ha tudásalapú gazdaságról beszélünk – márpedig a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatok megerősítése –, akkor a magyar vállalkozásoknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek a gondolkodásába be kell emelnünk a szabadalmi és szélesebb értelemben iparjogvédelmi kérdéskört – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: fontos, hogy ne csak kutatási eredmények, publikációk szülessenek a magyar egyetemeken, hanem ezekből szabadalmak, új termékek, technológiák is, amelyeket magyar vállalkozások vihetnek a hazai és a külpiacokra. Ennek érdekében a vállalkozásoknak és az egyetemeknek közeledniük kell egymáshoz.
Arra is kitért, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban elkezdett kialakulni egy úgynevezett harmadik küldetés. Ennek célja, hogy "az egyetemek ágyazódjanak be minél inkább abba a régióba, abba a gazdasági környezetbe, amikben dolgoznak, és segítsenek, működjenek együtt a helyi kis- és középvállalkozásokkal, nagyvállalkozásokkal, és az egyetemeken születő találmányok vagy kutatási eredmények minél nagyobb mértékben hasznosuljanak az iparban.
A kormány újabb programot indít a kisvállalkozásoknak
Az egyetemi modellváltás is elősegíti az innováció sikerét, ugyanis "a modellváltó egyetemekkel hatéves, teljesítményalapú szerződéseket kötöttünk, mivel nemcsak az oktatási és a kutatási területen állapodtunk meg célindikátorokban, hanem az innováció területén is. Ezt a szabadalmak számában és a szabadalmakból realizált jövedelmekben mérjük".
A helyettes államtitkár egy másik fontos kormányzati segítségként a pályázati rendszer megújítását említette, amelynek részeként úgy támogatunk vállalkozási és egyetemi közös fejlesztéseket, hogy abból elvárjuk, hogy új technológia, szabadalom és piaci bevétel származzon. "Ugyancsak a támogatás részeként a kormány 50 százalékkal csökkentette a Neumann-program keretében a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakat" – mondta el a szaktárca helyettes államtitkára. Az idei évben meghirdettük 215 milliárd forintos programstratégiánkat, kutatási és innovációs programokat.
Ezen belül 10 milliárd forintot fogunk arra biztosítani,
hogy piaci alapkezelők, kockázatitőkealap-kezelők kezelésében jöjjön létre egy olyan kockázati tőkealap, ami éppen az ilyen vállalkozások számára fog tudni segítséget nyújtani – közölte Bódis László. Európa nem áll jól ezen a téren, a kockázati tőke ugyanis mindössze 5 százaléka van jelen Európában, 52 százaléka az USA-ban, 40 százaléka pedig Kínában.
Európában a kockázati tőkepiac alulfejlett, nem elég versenyképes az európai gazdaság, ezért nekünk kiemelt célunk, hogy Magyarországon, itt, Európa szívében dolgozzunk azon, hogy a kockázati tőkepiac megerősödjön, és ezek az innovatív magyar vállalkozások forrásokhoz férjenek hozzá" - jelentette ki Bódis László.
Mint mondta, a kockázati tőkepiac megerősödésének érdekében a kormány kétféleképpen tud beavatkozni. Az egyik a szabályozási oldal, ahol több szabályozási módosítás is történt az elmúlt időszakban. A másik fontos irányként az állami forrásokkal való tőkeellátottság biztosítását említette.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Bús Csaba
