Rendőrök irányítják a forgalmat Münchenben egy áramszünet idején (Fotó: Europress/AFP)
Arról már több tanulmány is született, hogy mi történne egy nagyobb áramkimaradás esetén, a Sweco európai mérnöki tanácsadó cég által összegyűjtött szakértők úgy vélik, hogy a háztartásokban jelentkeznének az első nagyobb gondok. A lakásokba és házakba vizet szállító szivattyúk az elektromosságtól függenek.
Ez azt jelenti, hogy áramszünet esetén a víz elakadna a magas épületekben. Az alacsonyabb emeletek ugyan tovább kitartanának, de rövid időn belül ott is egyre kevesebb vizet tudnának vételezni, mert a víztornyokból előbb-utóbb kifogy a víz – vélekednek a szakértők, akik hozzáteszik azt is, hogy a fűtési rendszerek szintén az áramtól függenek, ami már akkor is nagyon komoly veszéllyel járna a fagyos téli hónapokban, ha csak egy-két napra szűnne meg az áramellátás.
Az idősebbeknél ugyanis a hideg légzési elégtelenséget, agyvérzést és szívinfarktust válthat ki. De azokban a háztartásokban sem könnyebb a helyzet, ahol csecsemő is van, hiszen áram nélkül még a tápszert sem lehet elkészíteni.
A hűtőszekrények és a fagyasztók is leállnak elektromos áram nélkül, ami a háztartásokban még nem is okozna akkora gondot, de az élelmiszer-ellátást szinte teljesen megbénítaná egy hosszabb áramszünet.
Ha csak egyetlen városban van áramszünet, akkor is több tonna élelmiszer mehet tönkre, mind a háztartásokban, mind a boltokban és áruházakban – olvasható az állásfoglalásban.
Áramszünet esetén a közlekedés is pillanatok alatt összeomlik, hiszen az üzemanyag-elosztó hálózatok nem működnének, éjszaka azonban közvilágítás hiányában még gyalog is értelmetlen bárhová elindulni – erről már a Német Biztosítók Szövetsége (GDV) közölt egy hosszabb tanulmányt. Mivel az üzletek és boltok biztonságtechnikai rendszerei sem működnének, az embereknek lehetőségük lenne betörni és kifosztani a boltokat. A rendőrség ebben az esetben szinte tehetetlen lenne, hiszen az áramszünet miatt a telekommunikációs eszközök is használhatatlanok.
A kommunikációs eszközök hiányában egyébként a mentőket sem lehetne riasztani, így egy rosszullét is végzetes lehet.
Ha nincs áram, akkor sokan gyertyákat használnak otthon, ami gyakran jár tűzesettel, csakhogy a tűzoltókat sem tudják riasztani időben – igaz, ehhez többnapos áramszünetre van szükség.
A szövetség szerint az áramszünetek a kórházakat érintik a legsúlyosabban, az energiaellátás megszűnése ugyanis százak halálát okozhatja. Áramszünet esetén veszélybe kerülnek a műtétek, a lélegeztetőgépek leállnak, a gyógyszeres raktárakhoz lehetetlen hozzáférni. A kórházakban vannak ugyan vészhelyzeti generátorok, de idő kérdése, és azok is leállnának.
Nem is olyan régen volt erre példa – igaz, nem Európában, de a 2019-es venezuelai tragédia jól szemlélteti, hogy mi történne egy krízishelyzetben. Az ország egész területén napokig nem volt áramellátás.
Németországban már hetek óta arról panaszkodnak a kórházak és klinikák, hogy az életmentő berendezések csak nagyon rövid ideig tudnának működni, ezért sürgősen ki kell dolgozni egy vészhelyzeti tervet. „Sajnos Németországban nem vagyunk eléggé felkészülve egy országos áramkimaradás következményeire” – figyelmeztetett a Német Biztosítók Szövetségének vezérigazgatója.
A korábbi atomhatalom Németország néhány éve döntött arról, hogy fokozatosan elhagyja az atomenergia felhasználását. A jelenlegi kormány megalakulása előtt a Zöldek nevű párt a koalíciós tárgyalásokon kierőszakolta, hogy ez a folyamat még gyorsabb legyen, így ma már úgy áll a helyzet, hogy csak két atomerőmű marad tartalékként jövő tavaszig. A kormány kénytelen nagyrészt a földgázra támaszkodni – annak hiányában azonban néhány nap alatt kártyavárként omolhat össze az élet.
