Borítókép: Varga Mihály benyújtja a büdzsétervezetet. (Fotó: Kurucz Árpád)
Válságot hozott a koronavírus-járvány a világban, és így a magyar gazdaságban is. Magyarország az elmúlt évtizedekben többször került nehéz helyzetbe, így többek között 2002 után, amikor a gazdasági teljesítménytől függetlenül kezdett béremelésbe a balliberális kormány. Ekkor nem volt nemzetközi krízis, a hatalom pedig gondolkodás nélkül igyekezett az ígéreteit betartani. A költségvetés tartaléka kiürült, alacsony volt a foglalkoztatottak száma, magas a munkanélkülieké, miközben virágzott a feketegazdaság. Az adók rendkívül magasak voltak, miután a segélyalapú társadalomban, aki csak tudta, kijátszotta az adóhatóságot. Fenntarthatatlanná vált a magyar költségvetés. Az állam kiszállt az ígéretek teljesítéséből, az önkormányzatok pedig összerogytak a felelőtlenül vállalt teljesítmény alatt.
Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, már akkor elindult a költségvetés tarthatatlansága miatt a túlzottdeficit-eljárás. A lejtmenetet az Orbán-kormány állította meg, majd az Európai Bizottság 2013. május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni eljárást. Ekkor állhatott fel hazánk a szégyenpadról. A következő években rendre megfelelt Magyarország az uniós szabályoknak. A válság időszaka emiatt jelentős mozgásteret adott az Orbán-kormánynak a megszorítások elkerüléséhez, ennek következtében most újra az uniós élmezőnyben van a magyar gazdaság növekedése. Úgy, hogy a költségvetés is biztos kézben maradt. Ezt az unió statisztikai hivatalának adatai bizonyítják.
„Magyarországé a legfelelősebb költségvetés a régióban. A legtöbb kormány jellemzően többet költ, mint amennyi bevétele van, azaz deficites a költségvetése.
Mérsékelt hiány esetében nincs is ezzel probléma, sőt amennyiben a kiadások produktív beruházásokat generálnak, úgy ez a jövőbeni növekedésnek és jólétnek is támasza lehet. A túlzott hiány azonban jelentős terhet róhat a jövő generációkra” – olvasható a Századvég legfrissebb elemzésében.
A társaság szakértője jelezte: válságok esetén az államok hiányszámai akár jelentős mértékben megemelkedhetnek. Ennek részben az adóbevételek elmaradása, részben a szociális és gazdaságvédelmi intézkedések miatti kiadások növekedése az oka. Ez történt Európában és Magyarországon is a Covid-válság során. Fontos, hogy a helyzet normalizálódásával párhuzamosan azonban a felelős döntéshozók csökkentették a hiány mértékét.
És akkor most nézzük ismét a számokat:
az Eurostat statisztikái szerint a magyar kormány európai szinten is jelentős mértékben támogatta a gazdaság helyreállítását és a munkahelyvédelmet. A veszélyhelyzet enyhülésével párhuzamosan a régióban a legfelelősebb költségvetési politikát folytatta.
Ennek eredményeként 2021 második negyedévére a szomszédainkhoz képest Magyarországon volt a legalacsonyabb a GDP-arányos költségvetési hiány – derül ki a Századvég elemzéséből. Ez a politika jövőre sem változik.
Az Állami Számvevőszék szerint a 2022-es büdzsé rugalmasságot biztosít Magyarországnak, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire, és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból. A költségvetés ugyanis nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt. Az államadósság-szabály teljesülése és a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is komoly versenyelőnyt jelent az országnak.
Magyar Nemzet
