Kiemelte, a magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy megfordult a trend, tíz év után először szeptemberben többen kezdik meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint az általános gimnáziumban.
A szakképzés társadalmi elismertségének növekedését jelzi, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben szakgimnáziumban 31 157, általános gimnáziumban 28 738, szakközépiskolában 17 593, szakiskolában 1088, készségfejlesztő iskolában 311 tanuló kezdi meg tanulmányait - mutatott rá.
Parragh László szerint a szakképzés erősödődéséhez hozzájárult az is, hogy a társadalomban egyre inkább közbeszéd tárgya egy szakma megszerzése. Tudatosult a fiatalokban az is, hogy a szakmák az alkotás örömét is jelentik, és talán ami a legfontosabb, megélhetést, biztos egzisztenciát adnak, kellő ambíció esetén pedig a továbbtanulás is biztosított. Ahhoz, hogy a szakképzésben bekövetkezett trendforduló tartós legyen meg kell győzni a szülőket is arról, hogy szakmát tanulni küldjék a gyerekeket, emellett a kamara és a vállaltok közötti együttműködést erősíteni kell - fejtette ki.
A kamara elnöke úgy látja, a WorldSkills verseny egyértelműen mutatja, hogy minden ország számára kiemelkedő jelentőségű a szakképzés. Kazanyban 1300 fiatal szakmunkás versenyez 63 országból, és a kevésbé fejlett térségekből is érkeztek magas képzettséget igénylő szakmában versenyzők. Magyarország méretéhez képest átlag feletti részvételi lehetőséget tudott elérni, 22 szakmában 24-en versenyeznek a magyar csapatban - mondta Parragh László.
Egyértelműen mutatja a WorldSkills verseny azt is, hogy lebomlanak a határok a közép és a felsőfokú oktatás között, a szakmunka elvégzése technikusi végzettséget igényel - tette hozzá.
Felidézte, a térség rendszerváltó országai azzal a problémával szembesültek, hogy a jól képzett munkaerejük java elment, a maradék pedig minőségében és mennyiségében kevés a gazdaság növekedésének támogatásához. Magyarország ezzel a problémával jóval korábban kezdett foglalkozni a többi országnál, a megoldást jelentő lépéseket meg kell tenni ahhoz, hogy az ország gazdasági előnyét a szakember-utánpótlásban is meg tudja erősíteni. A kamara egyértelmű álláspontja, hogy értékteremtés, jól képzett szakmunkás nélkül egy ország nem lesz sikeres - fogalmazott Parragh László.
Átmeneti könnyítést kér az Adótanácsadók Egyesülete a kisvállalkozásoknak
Az egyes adózási, bevallási és adatszolgáltatási jogszabályok átmeneti könnyítését kéri a kis- és középvállalkozások (kkv) számára az Adótanácsadók Egyesülete.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint szükségesnek tartják, hogy a kialakult helyzet miatt halasszák el egy évvel a 2020. július 1-től tervezett online számla beküldés bevezetését, mert a vállalkozásokat a felmerült, illetve felmerülő piaci és foglalkoztatási problémák miatt nem szabad ezzel terhelni.
Kérik, hogy a május 31-i határidejű adóbevallások, egyebek között a személyi jövedelemadó, a kisvállalati adó vagy a helyi iparűzési adó beadási és adófizetési határidejét hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet megszüntetését követő naptól számított 30. napig.
Szükségesnek tartják azt is, hogy a számviteli beszámolók, könyvvizsgálati kötelezettségek határidejét hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet megszüntetését követő naptól számított 30. napig, valamint, hogy minden állami adatszolgáltatás, statisztika beadásának határidejét hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet megszüntetését követő naptól számítottan 45. napig.
Az egyesület álláspontja szerint az általános forgalmi adó (áfa) esetében a kisvállalkozásoknak lehetővé kell tenni, hogy év közben is bejelentkezhessenek a pénzforgalmi áfa alá, megszüntetve a jelenlegi árbevételi korlátot. Így nem lennének kitéve annak, hogy akkor is meg kell fizetni az áfát a számla után, ha azt a vevője nem fizette ki. Erre legyen elég egy egyszerűsített nyilatkozat a fizetendő áfáról, a bonyolult áfa-bevallás helyett - írták.
Javasolják, hogy ha határidőre nem tudott a vállalkozó áfa-bevallást, nyilatkozatot beadni, de az áfa-előleget megfizette vagy kiutalási kérelmet nyújtott be, illetve határidőre ugyan beadta áfa-bevallását, nyilatkozatát, de azt önrevízióval módosítja, akkor mentesüljön az önrevíziós- és késedelmi pótlék alól.
A közlemény szerint a megváltozott munkafeltételek, körülmények között jelentősen csökkentené a vállalkozások leterheltségét, ha felfüggesztenék az áfával kapcsolatos minden összesítő nyilatkozat beadási kötelezettségét.
Az egyesület indítványozza, hogy ha a bérek utáni adóról és járulékról nem tud a vállalkozás havi bevallást beadni, akkor az adókat, járulékokat egy egyszerű számítással a kifizetett nettó bérből lehessen megállapítani és az adóhatóságnak előlegként megfizetni. Később, amikor már be tud adni bevallást a vállalkozás, mentesüljön minden pótlék és bírság alól.
A kisvállalati adó (kiva) szerint adózóknak ne kelljen negyedéves bevallást beadni, és az adófizetést bérelszámolás hiányában nem az elszámolt, hanem a ténylegesen kifizetett bér, bérelőleg után tehesse meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) esetében szükségesnek tartja az egyesület, hogy ha a vállalkozás havonta nem tudja az adót fizetni, akkor azt minden szankció nélkül részletekben megfizethesse a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 6 hónapot követő időpontig.
Az Adótanácsadók Egyesülete javasolja, hogy a veszélyhelyzet időszaka alatt a foglalkoztatottak kérésére adott fizetés nélküli szabadság esetén függesszék fel a jelenlegi szabályozást, járulék fizetése nélkül is minősüljön biztosítottnak a foglalkoztatott és ez az idő is számítson szolgálati időnek.
Javaslatait az egyesület már korábban megküldte a pénzügyminiszternek.
MTI
