Nagy Márton hangsúlyozta: nem lehet egy országot irányítani, társadalom- vagy szociális politikát művelni úgy, hogy a gazdaság lemarad, a versenyképesség legyengül. „Azt kell mondani, hogy a gazdaságot meg kell erősíteni” – fogalmazott.
Közölte, erre jó példa az 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról szóló német bejelentés. Németország ezt az összeget 10 év alatt szeretné elkölteni és a gazdaságba fektetni. Ez erre az időszakra éves szinten a GDP egy százalékát jelenti. Efölött Németország még a védelmi kiadásokra, a védelmi iparra is a GDP egy százalékát fogja költeni. Azaz a GDP egy százaléka megy infrastrukturális fejlesztésére, egy százaléka pedig a védelmi iparba – magyarázta.
„Ez hatalmas változás a német politikában és gazdaságpolitikában. Ez egy hatalmas csomag, megváltoztatja Németország arculatát” – fogalmazott Nagy Márton. Hozzátette, hogy rövid távon Magyarország előnyösen jöhet ki, hiszen Magyarország rendkívül integrálódott a német gazdaságba.
Mivel Magyarország két százalékponttal gyorsabban tud növekedni, mint Németország, a magyar kormány idei évre jelzett három százalékos növekedési előrejelzése egyre reálisabbá válhat – mondta. „Mindaz a felismerés, amivel a gazdaságpolitika olyan irányt vesz, hogy a gazdaság a legfontosabb, hogy a gazdaságot vissza kell téríteni arra az útra, ahol volt, és meg kell erősíteni a versenyképességet, jó Európának és jó Magyarországnak is” – jelentette ki.
Közölte továbbá, az Egyesült Államok és Magyarország viszonylatában lesznek olyan együttműködési pontok, ami Magyarország számára „nagyon előnyös végkifejlettel fog járni”. Azzal összefüggésben, hogy hétfőn megkezdődött a 2026-os magyar költségvetés tervezése, Nagy Márton úgy fogalmazott: mivel a költségvetés rengeteg adócsökkentést tartalmaz, „hívhatnánk az adócsökkentés költségvetésének” is.
Amellett, hogy a rezsicsökkentés folytatódik, a 13. havi nyugdíjakat a kormány ki fogja fizetni, benne van egy nagyarányú adócsökkentési csomag, a háromgyerekes anyák adómentessége, a kétgyerekes anyáknál a 40 éves korig szóló adómentesség, és a nyugdíjasoknak az áfa-visszatérítés – részletezte. „Úgy készülünk továbbá, hogy a GDP-arányos hiány ne haladja meg a 3,5 százalékot 2026-ra” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn publikálta a februári költségvetési számokat is, Nagy Márton közölte: a január és a február összességében az éves hiány 42 százalékát érte el, azt is mondta, hogy nominálisan kisebb, mint a tavalyi. A költségvetési hiány csökken, „a költségvetés kontroll alatt van” – mondta a miniszter, hozzátéve: idén a GDP-ben továbbra is cél a 3,7 százalékos hiány.
A védelmi célú kiadásokkal kapcsolatban a miniszter kiemelte, Magyarország már most legalább két százalékos ráfordításnál tart GDP-arányosan. Közölte, a jövőben a NATO valószínűleg többet fog elvárni, legalább három százalékot. A kérdés az, ha a kiadásokat megemelik, akkor a költségvetési szabályrendszer beszámít-e, vagy nem. Magyarország azt szeretné, ha a mozgástér nagyobb lenne, azaz, hogy ne csak az egy százalékot vegyék ki a költségvetési szabály alól, illetve azt, hogy a védelmi ipar is számítson bele a védelmi kiadásokba. Ezt jelenleg a NATO definíció nem tartalmazza Nagy Márton mondta.
Szükséges a védelemre költeni, és a költségvetési szabályok alól ezt kivenni – emelte ki. Az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi támogatással kapcsolatban a miniszter közölte, az ukrán hadsereg fenntartása, az állam működésének finanszírozása, a bérek és nyugdíjak kifizetése, a kórházak és iskolák működtetése akár a 100 milliárd eurót is eléri. Ha az Egyesült Államok kiszáll a finanszírozásból, ezek a kifizetések mind Európára maradnak.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Purger Tamás / MTI
