Térségünkben a lakossági áram- és gázárak jellemzően alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, ám a magyarországi tarifák még a régiósoktól is jócskán elmaradnak. A friss, februári rezsiadatokat a finnországi VaasaETT elemzése, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számításai alapján vetette össze a Világgazdaság.
Jó, hogy nem Prágában vagy Bécsben fizetünk az áramért
A villamos energia esetében négyszeres különbség is található Csehország és Ausztria rovására az adott országok fővárosaira fókuszáló VaasaETT elemzésben, Budapest javára. A hazai bruttó végfelhasználói tarifa 9 eurócent volt kilowattóránként, a régiós csúcsnak számító bécsi 36,2 eurócent, a második legmagasabb egységár pedig a prágai 35,22 eurócent volt, még ez is 3,9-szeres eltérés.
A különbséget a piaci hatásokon felül az adott országok eltérő rezsipolitikája magyarázza. A hazai adat értelmezése egyszerűbb: a magyar háztartások a 2014 óta több lépésben csökkentett, majd az alacsonyabb szinten befagyasztott hatósági árat fizetik. Ez a kormány részéről politikai döntés volt, vállalva a rezsicsökkentés fenntartásának magas költségeit is. Az állam e terhéből a szabályozás 2022 augusztusától vett le valamennyit azzal, hogy a szolgáltató azóta csak az átlagfogyasztásként megjelölt határig számlázhatja a rezsicsökkentett díjat. Az afeletti mennyiségért a háztartásnak már egy szintén hatóságilag meghatározott, de magasabb, piacinak nevezett díjat kell fizetnie.
A MEKH minden hónapban kiszámolja, hogy mekkora lenne az átlagos áramrezsi, ha az adott háztartás 20 százalékkal kilépne a rezsicsökkentett sávból. Erre februárra 10,36 eurócentes ár jött, ami – egyetlen ország kivételével – még mindig a legalacsonyabb volt a régiós összehasonlításba bekerült fővárosokénál. A kivétel az ukrán főváros, Kijev volt, az ottani tarifa 9,87 eurócentre jött ki.
Vagyis a MEKH listáján a két legalacsonyabb áramár a rezsicsökkentett budapesti és a sávból kilépett budapesti volt, míg a VaasaETT bővebb felsorolásában a két magyar ár közé beférkőzött az ukrajnai. Kijeven kívül csak a szerbiai (Belgrád) 10,50 eurócentes és a montenegrói (Podgorica) 11,07 eurócentes ár mozgott a budapesti közelében, ezután már másfélszeres, kétszeres és még nagyobb különbségek következtek. Pedig kisebb-nagyobb mértékben más országok fővárosai is odafigyelnek a lakossági rezsire. A VaasaETT mindig ki is emeli, hogy a piaci folyamatoknak, illetve ármérséklő intézkedéseknek, vagy azok visszavonásának milyen érdemi hatása van az aktuális tarifákra. Február esetében az elemzőcég elsősorban a nyugati országokhoz fűzött árváltozás-magyarázó megjegyzést. Térségünkben egyedül Ljubljanát említette, ahol azért nőtt 1 százalékkal a tarifa, mert drágult a rendszerhasználat.
Könnyű lecsúszni az olcsó gázról Magyarországon
A földgáz esetében még az áramnál is nagyobb árkülönbségek jelentkeztek a februári bruttó lakossági végfelhasználói árakban.
A szomszédos Bécsben kilowattóránként 14,14 eurócentet kellett fizetni, 5,7-szer többet a budapesti 2,49 eurócentnél. A hazai tarifánál a ljubljanai 10,27 eurócent és a prágai 10,26 eurócent 4,1-szer volt nagyobb. Miközben a nem uniós Ukrajnában a magyarországinál is jóval kevesebbe, bruttó 1,77 eurócentbe került egy kilowattóra gáz, a térségi összevetésben mérvadóbb, szomszédos országokban a hazai árnak rögtön a kétszeresét látjuk.
- A második legkisebb tarifa a zágrábi volt (4,94 eurócent),
- amelyet a pozsonyi (6,19 eurócent)
- és a bukaresti (6,23 eurócent) követett.
Ezután elszabadult a pokol a bő háromszoros, illetve nagyobb gázárakkal.
Az ármozgásokat magyarázva februárra a VaasaETT Szófiát és Bécset emelte ki térségünkön belül. Az előbbiben 2, az utóbbiban 1 százalékos drágulással járt magának a villamos energiának az árnövekedése.
Elszalad a gázrezsi, ha nem figyelünk
Az a budapesti azonban pórul járt, aki 20 százalékkal több földgázt használt az átlagos mennyiségnél. Ekkor már nem 2,49 eurócent, hanem kétszer ekkora, 5,04 eurócent volt a tarifája. Térségi összevetésben azonban ez is alacsony. Éppenhogy túllépi a szerbiai 4,62 és a zágrábi 4,94 eurócentet, a többi régiós árnál pedig még ez is alacsonyabb.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
