Bár egyes kereskedők igyekeztek kihasználni a helyzetet, tényleges árrobbanás nem történt, a feldolgozók mindössze 5-8 százalékkal emelték az árakat - írta az újság. A járvány miatt az elmúlt hetekben a szokásos mennyiség dupláját rendelték meg a csirkefeldolgozóktól.
Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy bár a magyar csirkehúságazat import nélkül is képes teljesen ellátni a magyar piacot, a hirtelen megnőtt keresletre sem a csirketartók, sem a -feldolgozók nem tudtak egyik napról a másikra reagálni. A termelés azonban folyamatos, így ha rövid időre elő is fordult hiány a boltokban, néhány napon belül minden kereskedő fel tudta tölteni a készleteit - tette hozzá.
A fokozott keresletet két hullám is táplálta Bárány László szerint.
Egyrészt, a lakosság a koronavírus-járvány okozta pánikban elkezdett tartalékolni, sokan töltötték fel a családi fagyasztókat. Ennek a pánikreakciónak azonban a szakember szerint hamarosan vége lehet, mivel a vásárlók rájönnek, hogy a jövőben is lesz áru a boltokban.
Hosszabb távon ugyanakkor magasabb szinten tarthatja a keresletet, hogy a tanintézmények bezárásával 600-700 ezer fiatal maradt otthon. Az ő étkeztetésükről a menza helyett a családnak kell gondoskodnia. Annak ellenére, hogy az éttermek és a szállodák nem üzemelnek, 20-25 százalékkal magasabb lehet a kereslet, amíg nem nyitják ki az iskolákat - hangoztatta a szövetségi elnök.
Egyes kereskedők igyekeztek kihasználni a fogyasztás hirtelen megugrását. Akadt olyan budapesti hentesüzlet, amely nagyjából 3000 forintért kínálta a csirkemellfilé kilóját.
Bárány László szerint semmi sem indokol ekkora emelést. Az élő csirke valóban drágult, de csupán néhány százalékkal. Az átadási árak 5-8 százalékkal nőttek; ez a csirkecombnál 50-60, a csirkemellnél 80-100 forintos drágulást jelent. Ha valaki 1450 forintért megkapja a csirkemellet, majd 3000-ért kínálja, akkor "illik rá az arcátlan jelző" - fogalmazott a Magyar Broilerszövetség elnöke a Magyar Nemzetnek.
MTI/ Magyar Nemzet
