A lap szombati számában Izer Norbert kifejtette: a jogosultság ellenőrzését az egészségbiztosító végzi majd, az érintettek több tájékoztatásra, segítségre számíthatnak. A jövő júliusban induló rendszer azok ellen a munkaadók ellen is hatásos lesz, akik nem jelentik be alkalmazottaikat.
Akinek nincs állása, annak havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot kell lerónia, amelynek összege idén 7500 forint, ez január 1-jén 7710 forintra nő. Ezzel az EU-ban a magyar közteherviselési rendszer kéri el az egyik legalacsonyabb összeget azért, hogy az adófizetők hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez - jegyezte meg Izer Norbert. Kiemelte azt is, hogy 271 ezren fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, ez havonta nagyjából 2,2 milliárd forintot jelent.
Csak idén 75 ezer olyan embert, úgynevezett "piros lámpás érintettet" azonosított az adóhivatal, aki jogosulatlanul szeretett volna igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást. Kiderült, hogy ők összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg - ismertette Izer Norbert.
Ha a magánszemélynek megszűnik az egészségügyi ellátásra való jogosultsága, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő azonnal tájékoztatja az adóhivatalt. A hatóság levelet küld, amelyben jelzi, hogy ellátást csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével vehet igénybe. A hatósági levélben a járulék mértékéről és a fizetés elmulasztásának következményeiről is részletes tájékoztatás olvasható majd - magyarázta az államtitkár.
Ha az érintett az egészségügyi szolgáltatási járulékot ennek ellenére sem fizeti rendesen, és háromhavi tartozást, 23 130 forintos elmaradást halmoz fel, akkor a társadalombiztosítási azonosító jel, a taj érvénytelenné válik. Az érintett nem tud majd térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de a tartozás kiegyenlítésével ugyanakkor a jogosultság visszaáll. Hozzátette: az új rendelkezések nem érintik a sürgősségi ellátást: a mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására tekintet nélkül - mindenkit megillet. Azaz ellátás nélkül senki nem maradhat.
Fontos pont, hogy az új törvény 2020. július 1-jén lép életbe, ezzel az új rendszer is akkor kezdi meg működését. - A jogszabály kellő felkészülési időt ad, s mindenki tiszta lappal indul jövő nyáron - mondta az államtitkár. Ez azt jelenti, hogy csak az a tartozás számít, amely 2020. július 1-je után keletkezik. - Lényeges az is - emelte ki Izer Norbert -, hogy aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, senki nem szorul ki az állami egészségügyből. Azoknál pedig, akik a törvény rendelkezése nyomán számítanak jogosultnak, nem merül fel semmilyen járulékfizetés vagy megtérítési kötelezettség. Ebbe a csoportba tartoznak - például - a nyugdíjasok, a diákok, valamint a gyedben, gyesben, gyetben részesülő személyek, továbbá szociálisan rászorulók és a hajléktalanok is.
MTI
