Még mindig széllel szemben halad a szektor, de a kilátásokat javíthatják a magyar kormány intézkedései az építőiparban. Európában az építőipari teljesítmény havi adatai hullámzóak, de visszatekintve az a jellemző, hogy a szektor szenved a kontinensen. A régiónkban talán még jobban is, mint az euróövezetben, és az építőipar nehézségeinek fényében a múlt év első 11 hónapjának szerény fél százalékos magyar növekedése az építőipari termelés volumenében akár sikernek is tekinthető.
November Magyarországon rontott az átlagon, az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal csökkent a szektor teljesítménye. A megrendelések is zsugorodtak, bár az állományuk még mindig magasabb, mint egy évvel korábban.
Ha rátekintenénk külön-külön az egyes országok grafikonjaira, azt látnánk: nem látszik a kilábalás a visszaesésből, az unió szintjén sem. A havonta közölt éves volumenváltozás adatok az építőipar esetében hullámzóak, de ha megnézzük, az utolsó 12 hónap adatai hányszor mutattak nem visszaesést, hanem növekedést, a következők a – nem túl rózsás képet festő – számok: Csehország 4, Lengyelország 1, Magyarország 4, Románia 4, Euróövezet 4, Ausztria 4, Szlovákia 2.
Jelezheti, hogy a régiónk legnagyobb gazdaságai (táblánkban az első négy sor) a többieknél is rosszabbul állhatnak, hogy az őket is magába foglaló teljes európai uniós adat októberben már a nyolcadik hónapja mutatott éves visszaesést, miközben az euróövezetben már mutatkozott némi javulás, bár Németország ebben a mutatóban is rosszul teljesít.
Az EU-adatok csak októberig állnak rendelkezésre, addig se teljes körűen, az Európai Bizottság decemberi euróövezeti fogyasztói és üzleti bizalmi indexeiből ugyanakkor az látszik, hogy miközben a kiskereskedelmet illetően láthatóan javult, a szolgáltatásokban pedig viszonylag erős maradt a bizalom a múlt év közepétől, az építőiparban gyenge maradt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
