A monetáris tanács döntése szerint az egynapos jegybanki fedezett hitel
kamatlába, az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 1,85 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatlába mínusz 0,05 százalékon maradt.
A kamatok mértékét a testület előző, a szeptember 22-i döntése sem módosította. Az alapkamat 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon állt, majd a júniusi ülés 0,75 százalékra mérsékelte, és a júliusi csökkentés után lett 0,60 százalék.
A monetáris tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.
A jegyzőkönyv szerint a jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.
Az MNB a koronavírusjárvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait - olvasható a jegyzőkönyvben. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
A monetáris tanács értékelése szerint az inflációra nézve jelenleg a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot. A testület tagjai azon az állásponton vannak, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.
A monetáris tanács tagjai úgy ítélik meg, hogy a globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják miután októberben ismét rekordszintre nőtt a világon a napi megbetegedések száma. Ami a magyarországi gazdasági folyamatokat illeti, a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a gazdasági aktivitás erős korrekciót mutatott az áprilisi-májusi mélypontot követően. Néhány döntéshozó kiemelte, hogy a valós idejű adatok alapján a kilábalás lelassult a koronavírus második hullámának megjelenésével, így a gazdasági aktivitás továbbra is elmarad a tavalyi szintjétől.
Az MNB szerint összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.
A költségvetési hiány az MNB szerint a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek.
A monetáris tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, folyamatosan, a szükséges mértékben fogja használni - közölte az MNB az állampapír-vásárlási program egyes paramétereinek október 6-ai megváltoztatásáról. Az intézkedések keretében az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség a korábbi 33 százalékról 50 százalékra változott, továbbá a megvásárolható eszközök köre kibővült az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az állampapír-vásárlásokkal megegyező stratégiai paraméterek alkalmazása mellett.
Az NHP Hajrá programon keresztül a megnövelt keretösszegnek köszönhetően október közepéig a jegyzőkönyv szerint több mint tizenkétezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 800 milliárd forintot meghaladó összegben.
A swappiacon az aktív jegybanki jelenlét következtében a negyedév végén nem jelentek meg feszültségek - vélekedtek a tanács tagjai.
MTI
