Nemcsak a világ távoli pontjain, hanem akár az Európai Unióban is veszélybe kerülhet a közeljövőben a fogyasztók élelmiszer-ellátása az orosz–ukrán háború miatt. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt az agrár-élelmiszeriparban is érezhető nyomás alakult ki az elmúlt időszakban. Egyes termelők és feldolgozók pedig már nem csak amiatt aggódhatnak, hogy többszörös áron juthatnak az energiahordozókhoz, sokan attól tartanak, hogy egyáltalán nem lesz majd gáz, amivel működtethetnék üzemeiket.
Legutóbb a friss hűtött és fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó német vállalatok hívták fel erre a figyelmet. Az üzemek azt kérik a berlini kormánytól, hogy garantálja a gázellátás biztonságát, ellenkező esetben kénytelenek leállni a termeléssel.
Félelmük nem alaptalan, Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímaügyi miniszter június 23-án hirdette ki országában a gázellátási vészhelyzeti válságterv második riasztási fokozatát. Ez annyit jelent, hogy a gáz ezentúl korlátozott árucikknek számít Németországban. A miniszter szerint ezentúl az ipar, a közintézmények és a magánháztartások minden fogyasztójának a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell a gázfogyasztást, hogy Németország átvészelje a telet.
A FruitVeb oldalán olvasható hír szerint Jan Peilnsteiner, a Német Hűtőházak és Hűtöttáru-logisztikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, valamint Sabine Eichner, a Német Fagyasztott Élelmiszerek Intézetének vezetője jelezte: az ágazat hetek óta azon dolgozik, hogy észszerűsítse a gázfelhasználását, mára azonban elérték azt a szintet, ahonnan már nem lehet tovább csökkenteni a fogyasztást. Egyes termelési eljárások során ugyanis nincs lehetőség arra, hogy más alternatív energiaforrásra álljanak át.
A két szakember szerint az általuk képviselt cégek körében egyre nőnek a lehetséges gázellátási korlátozásokkal kapcsolatos aggodalmak. Ezért arra szólítják fel a német szövetségi kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa a fagyasztott és friss élelmiszerek gyártóit, valamint az e termékek szállításával foglalkozó vállalatok földgázellátását.
Ha ugyanis a hűtött élelmiszerek ellátási láncának csak egyik eleme is kiesik, a teljes élelmiszer-ellátási lánc veszélybe kerülhet. A termelőberendezések és hűtött tárolólétesítmények lezárása azonnali ellátási zavarokat okozna fontos élelmiszerek és gyógyszerek esetében is.
Az orosz–ukrán háborúnak egyelőre még csak az árakban érezhető a hatása az unióban, a mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek ára meredek emelkedésbe kezdett az elmúlt hónapokban. A tendenciát jól mutatja az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete (FAO) által közzétett, a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozását mutató index alakulása is, amely májusban 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár a drágulás hazánkban is érzékelhető, a kormány igyekszik féken tartani az inflációt, az egyes alapvető élelmiszerek esetében bevezetett árstop október elsejéig fennmarad. A világszerte jelentkező áremelkedésnek ugyanakkor csak a mielőbbi békekötés vethet véget.
Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában leszögezte: a mezőgazdasági termelői árak emelkedését a háború befejezése, a lerombolt kereskedelmi infrastruktúra újraépítése és a nemzetközi energiapiaci helyzet normalizálódása tudná megállítani.
A tárcavezető ugyanakkor rámutatott arra is, hogy míg a világ számos pontján évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek, hazánk élelmiszer-ellátása továbbra is biztosított. Az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett pedig évről évre jelentős exportárualap is képződik.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bernd Wustneck)
