A forinthitelt tíz százalék feletti kamatra adták a bankok tíz éve, míg a devizakölcsönre 4 százalékot tettek rá. Mára a jegybanki alapkamat csökkentésének köszönhetően a kamatszint kiegyenlítődött és négy százalék körül mozog.
A hírek szerint a devizahitelesek a forintosítás után fix kamat és referenciakamat közül választhatnak. A referenciakamat várhatóan a bankközi kamat lesz, amelyre minden bank ráteszi a maga hasznát, az úgynevezett kamatfelárat. A referenciakamatot a jegybanki alapkamat határozza meg, amely most történelmi mélységben van. 2,1 százalék, és jövő év végéig ennyi is marad a Magyar Nemzeti Bank szándéka szerint. „A referenciakamatozásnak természetesen az az előnye, hogy a kezdet kezdetén eléggé alacsony a törlesztőrészlet annak következtében, hogy alacsony a kamatszint, ugyanakkor, amennyiben megemeli a Magyar Nemzeti Bank az irányadó rátáját, akkor ezeknek a hiteleknek a kamatszintje is magasba szökhet, így később magasabb lehet akár a törlesztőrészlet is. Természetesen lefelé is mehetnek a kamatszintek, de erre kisebb az esély. A fix kamatozásúaknak az az előnyük, hogy éveken keresztül fix törlesztőrészletet biztosítanak, tehát például egy három évre fixált hitelnek három évig nem változik a törlesztőrészlete” – mondta Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője.
A fix kamatozású hitel azonban drágább a referenciakamatozású kölcsönnél.
Barcza szerint korábban kellett volna elindítani
A Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője azt mondja, hogy a forintosítást korábban is meg lehetett volna lépni. 2011 első felében a svájci frank árfolyama még 220 forint alatt volt, az euró pedig 270 forint körül mozgott. „Technikailag valószínűleg lett volna rá lehetőség, de azt látni kell, hogy a kormány már nagyon korán, már 2011-ben elindította a végtörlesztést egy jóval kedvezményesebb árfolyamon, aztán bevezette a Nemzeti Eszközkezelő intézményét, bevezette az árfolyamgátat, tehát nagyon sok lépést tett a devizahitelesek védelme érdekében. Valószínűleg, úgymond, most érett meg az a gondolat, hogy a devizahitelek hosszú távon az egész országra nézve, a nemzetgazdaságra nézve jelentenek kockázatot” – vélekedett Barcza György.
A devizahiteleket 256 forintos svájci frankon és 309 forintos eurón forintosítják.
Magasabb is lehet a törlesztő?
Elképzelhető, hogy a devizahitelek forintosítása után magasabb törlesztőrészletet kell fizetnie az adósnak, mint most – mondta a Hír TV-nek Pogátsa Zoltán.
A közgazdász szerint ez akkor fordulhat elő, ha a forintkamat az egekbe szökik. Pogátsa szerint a forintkamat alakulása alapvetően a makrogazdasági környezettől és az államkötvények hozamától függ. Most ugyan alacsonyan van a kamat, de a piaci körülmények ezt könnyen befolyásolhatják.
