Július elsejével indult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ. Mit várnak a működésétől?
– A szövetség a kezdetektől fogva támogatta a rendszer bevezetését, melynek több oka van. Az egyik a gazdaság fehérítését bemutató irányzat, ugyanis egységes versenyhelyzet akkor alakulhatna ki a szektorban, ha mindenki ugyanúgy, tisztán gazdálkodna. Az új, digitális adatszolgáltatási rendszer lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata, azaz megmutatja hogy hány felnőtt, hány gyermek érkezett, honnan jöttek, mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és mennyit költöttek a belföldi és külföldi vendégek. A rendszer egyértelműen a turizmus fejlesztését szolgálja, a szektor digitalizációja elengedhetetlen a versenyképesség növeléséhez.
Minden magyar szálláshelyen bevezetik az új digitális rendszert?
– A bevezetés folyamatos lesz, a szállodaiparban július elsejétől, a panziók esetében október elsejétől, egyéb szálláshelyeknél pedig 2020. január elsejétől lép életbe. A szállodaiparnak tehát teljes körű, soha nem látott változást hoz a rendszer, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek pedig komoly lehetőséget ad, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre, amelyek segítségével meghatározhatják milyen irányba vigyék a marketingkommunikációt. A szállodáknak is ugyanilyen segítség a vendéginformációk tekintetében. Az adatszolgáltatási rendszer bevezetése mellett 2020. január elsejétől változik az általános forgalmi adó is, amelyet tizennyolc százalékról öt százalékra csökkent a kormány a négy százalékos marketing hozzájárulás mellett, így egy olyan komplex gazdaságélénkítő csomag lép életbe, mely nagyban hozzájárul a turisztikai ipar fellendüléséhez, működéséhez.
Milyen együttműködésben állnak a Magyar Turisztikai Ügynökséggel?
– A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a magyar turizmus és vendéglátás meghatározó szakmai szervezete több mint ötven éve. Jelenlegi tagságunk meghaladja az ötszázat. Mindenkori célunk Magyarországon a szálloda és vendéglátóiparban működő vállalkozások politikamentes szakmai, és érdekképviselete, lobbizás annak érdekében, hogy az ágazatban működő vállalkozások részére olyan gazdasági és szabályozási környezet alakuljon ki, amely segíti annak működését, fejlődését. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel szinte napi kapcsolatban vagyunk, munkánk szorosan összefügg. Az ügynökség nagyon sok kérdésben kikéri a véleményünket, és rengeteg döntésnél figyelembe is veszi. Természetesen az is előfordul, hogy nekünk vannak szakmai kérdéseink, hiszen számos dolgot mi nem tudunk elintézni, ugyanis hatósági jogkörünk nincsen, jogszabályok tekintetében hozzájuk fordulunk.
A hazai szállodák hány százaléka részesül a szövetség előnyeiből?
– A magyarországi szállodaipari szálláshelyek hatvanöt százalékát lefedjük. Azt fontos tudni, hogy tagjainknak nagyjából az ötven százaléka vidéki és ötven szoba alatti szálloda, tehát nem csak a nagy szállodaláncokat képviseljük. Egyesületünk tagjai lehetnek szállodákat, panziókat, szállodaláncokat, éttermeket, vendéglátó üzleteket fenntartó gazdálkodó szervezetek és szakmai oktatási intézmények. A tagság feltétele, hogy a tag az egyesület alapszabályában foglalt egyesületi célokat elfogadja, azok megvalósításában közreműködést vállal, aláveti magát az etikai kódex rendelkezéseinek, és felvételét a választmány elfogadja. A szövetségünk égisze alá tartozó szállodák és panziók érvényes működési engedéllyel rendelkező, hazai önálló, illetve lánchoz tartozó szállodák, külföldi tulajdonú magyarországi és külföldön üzemelő magyar tulajdonú szállodák, panziókat fenntartó gazdálkodó szervezetek. Azok a szálláshelyek, amelyek nem tartoznak a szövetséghez, nehezebben jutnak hozzá hasznos információkhoz, ugyanis feladataink hatalmas részét teszi ki a tudományos kutatómunka. Rengeteg kolléga dolgozik nálunk, statisztikákat raknak össze, elemzéseket készítenek. A magyar szállodaszövetség évek óta készíti a Trend Riportot, amit egyébként elég sokan használnak. Próbáljuk olyan információkkal segíteni a napi operatív munkát végző kollégákat, amire végképp nem lenne sem idő sem pénz.
Említette a Trend Riportot, amelyből mindig növekedésről értesülünk. Mióta tart ez a szárnyalás?
– A magyar szállodaipar nagyon komolyan megszenvedte a 2008 utáni válságot. Talán az egyik legkomolyabb szinten egész Európában Budapestet érintette, ami hosszú éveken keresztül a nemzetközi statisztikákban az utolsó utolsó előtti helyeken ballagott akár átlagár akár foglaltság tekintetében. Nagyon mélyről indultunk, ennek több oka van. Talán itt volt a legnagyobb ijedelem, hogy mi lesz, gyorsan mindenki levitte az árakat, azt gondolták, csak akkor lesz vendég, ha nagyon olcsón adják a szállást. Amennyiben egyszer ilyen nagyon mélyre kerülünk, onnan sokkal hosszabb idő a visszakapaszkodás. A szállodaipar szempontjából külön kell választani Budapestet a vidéktől, ugyanis a külföldi vendégéjszakák kétharmada a fővárosban csapódik le. Budapest éveken keresztül méltatlanul alulértékelt város volt, de mára a világ egyik legjobb városa.
Ezt magánemberként, szakemberként vagy turista szemszögből mondja?
– Budapesti vagyok, itt születtem, és itt is élek sok évtizede. Valóban azt gondolom, a világ egyik legjobb városa a szülővárosom. Legközvetlenebb versenytársaink a régióban értelemszerűen Bécs és Prága, szeretjük is magunkat egy picit hozzájuk mérni. Azt kell mondjam, ha megkérdezünk olyan turistákat, akik mind a három városban jártak már, egyértelműen Budapestet teszik az első helyre, ezt tapasztalatból mondom.
Mit gondol, miért?
– Budapest izgalmas és élhető. Nem egy kis ékszerdoboz mint Prága, és nem egy túlzottan pedáns, steril város, mint Bécs. Itt mindent lehet látni, hallani, érezni, nincs elrejtve a lakóközösség, nem kell sokat menni, hogy igazi életeket lásson egy turista, hogy belecsöppenjen a valóságba, és ne csak az Andrássy út butikjait nézhesse. Amellett, hogy ultramodern szuper dolgokat lehet látni, még látszanak a homlokzatokon az ötvenhatos sérülések, amelyek nyomot hagytak a városon. Csupa olyan helyzettel, látnivalóval és élménnyel találkozhatnak a külföldiek itt, amelyek kis izgalmat és érdekességet adnak hozzá a szokásos városnézéshez, a múzeumok, kiállítások és fesztiválok hangulatához. Budapest most kezd a helyére kerülni, oda ahova való, Európa egyik legfontosabb, legfelkapottabb fővárosa lett.
Esetlegesen gondok is adódnak már a túl sok turista látogatásából?
– A túlterheltség relatív, hiszen vannak időszakok és helyek, melyek felkapottabbak az átlagnál, vagy a normálisnál. Azzal együtt, hogy számos ország verseng azért, hogy a turizmusból minél többet nyerjen, a világ számos pontján a tömegturizmus túlzott megjelenése gond. Az overtourism jelenségről akkor beszélhetünk, amikor a turizmus káros hatásait már a város lakossága közelről érzékeli. Egy friss elemzés szerint Barcelona, Amszterdam, Velence és Milánó a turistákkal leginkább telített nagyváros Európában.
Budapest el tudja kerülni ezt a jelenséget?
– Budapestnek kimagasló lehetőségei vannak, például olyanok, amelyeket Prága nem tud megvalósítani a zárt turisztikai múzeumi jellege miatt. Budapest egy nagyváros, és azokkal a fejlesztésekkel melyek zajlanak, mondjuk a Liget Projekt vagy akár a húszezer férőhelyes aréna felépítése a Kvassay-zsilipnél, az Új Atlétikai Stadion és még számos beruházás, ami kifelé húzza a belvárosból a turistákat a külváros felé, egyre több lehetőség nyílik arra, hogy ne csak a nagykörút és a Duna között találjon látnivalót az ember. Már ma sincs ez, de egyre jobban fejlődik a város, a Hősök tere és a Széchenyi fürdő után már ugyanolyan felkapott a túloldalon a Várkert Bazár.
A helyi látványosságokon kívül mit keres egy turista Budapesten?
– Egy városlátogatás nem múzeumlátogatás. Akkor él egy város igazán, ha a turisták együtt élnek a lakossággal egy kis időre. A minőségi időtöltésbe a nevezetességek megtekintésén kívül beletartozik, hogy a városba látogató ember bepillanthasson egy helyi lakos mindennapjaiba. Abból kap valós képet egy kultúráról, ha látja az üzletembert végigsétálni a bank előtt, mielőtt megevett egy pogácsát, reggeli közben a kávézóban látja azokat a munkába igyekvő embereket akik beugrottak egy capuccinoért, észreveszi az ablakokban nyáron a kovászos uborkát a befőttes üvegben, a nagymamát és az unokát, ahogyan jönnek délután az óvodából, egy szóval a helyieket, ahogyan élnek. Amíg Budapest meg tudja őrizni ezt az arcát, addig nincs baj. Ehhez kellenek természetesen az infrastrukturális beruházások, hogy minél szélesebb legyen a szabadidős turizmus skálája. Futni lehessen, enni, inni, kávézni, táncolni, nézelődni, sétálni, vagy éppen csak üldögélni egy szép parkban és figyelni a járókelőket. Mindezzel együtt azt gondoljuk, úgy, ahogyan minden nagyvárosban, aki nyaralni, utazni, időt eltölteni megy, vásárol. Ebben a tekintetben Budapestnek még fejlődnie kell.
Épp ezen dolgozik mostanában nagy erőkkel a Magyar Divat és Design Ügynökség.
– Igen, hiszen a divat egyre fontosabb szerepet játszik a kultúránkról kialakított kép formálásában, így a turizmusban elfoglalt helye miatt egyre nagyobb figyelmet kap és ezáltal kiváló magyar tervezőink is, akikért akár a világ másik részéről is ide utaznak a turisták, akik szívesen vásárolnak egyedi ruhákat, termékeket. A rendszerváltás után az évek során rengeteg nagy pláza került be a belváros közepére ami hosszú időre megölte a kiskereskedelmet. Aki óriási bevásárlóközpontban akar sétálgatni az Dubajba megy, ott amúgy is negyven fok van, nem nagyon lehet kint sokáig megmaradni. Az európai nagyvárosok varázsa, hogy őrizve történelmi óvárosi jellegüket, modern butikokkal és minőségi helyi termékekkel várják az oda érkezőket, akik számtalan kis utcán megannyi kisbolt kézműves termékeiből válogathatnak séta közben.
A bezárt boltok helyére visszatérhetnek a kiskereskedők és a vendéglátósok?
– Az ötödik kerület nagyon jó példa arra, hogy az önkormányzat hogyan tudja támogatni a turizmust. Olyan utcák jöttek létre ott, mint a Hercegprímás, a Sas utca, vagy a Zrínyi, ami egy külföldi vendégnek maga a paradicsom. Abban a pillanatban, hogy rendbe tették a környéket, megjelentek a vállalkozók és üzleteket nyitottak. A felújított városrészek vonzzák a befektetőket. Említhetem a Gozsdu udvart is, mely pár év alatt európai szintű szórakozóhelyeivel, egyedi hangulatával és multikulturális atmoszférájával világhírű lett. Megteremtették a környezetet, majd benépesült. Ez a kulcsa a dolgoknak.
