Havazás, szélvihar, árvíz és ónos eső. Ezek okoztak tavaly a legtöbbször olyan kritikus helyzeteket, amelyek miatt a katasztrófavédelemnek közbe kellett avatkoznia. A tűzoltók nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos államokban is részt vettek az élet- és vagyonmentésben. „Ma a biztonság az egyik legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza az emberek életminőségét és meghatározza, hogy egy ország sikeres avagy sem” – mondta Kontrát Károly parlamenti államtitkár.
A megelőzési kampányok és a hatósági ellenőrzések miatt tavaly országszerte csökkent a tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések száma. „Bázisszámnak a 2012-t tartom, amikor változás történt a rendszerben. Akkor háromezer fölötti vonulásszámokkal rendelkezett Győr-Moson-Sopron megye. Ahhoz képest kétharmadára csökkent vissza” – fogalmazott Sallai Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
2014-ben lezárult az átszervezés is: katasztrófavédelmi kirendeltségek és őrsök létrehozásával, katasztrófavédelmi megbízottak kinevezésével szüntették meg az országban azokat a fehér foltokat, amelyekben eddig nem volt jelen a szervezet. „A szervezet egyre inkább a való világ problémáival foglalkozik” – nyilatkozta Bakondi György főigazgató. A kormány pedig a tűzoltókéval: júliustól náluk is bevezetik a rendvédelmi életpályamodellt, vagyis jelentős fizetésemelést kapnak. „A tiszthelyettesi kar, illetőleg az alapfeladatokat ellátó tiszthelyettesi, zászlósi és tiszti állomány legalább 30 százalékos bérfejlesztést kap, a nem alapfeladatot ellátó 25 százalékot és a vezetői állomány pedig 15 százalékos bérfejlesztésben részesül” – tette hozzá Bakondi György.
A technikai fejlesztés is folytatódik: 5 milliárd forintból megindul az új magyar tűzoltóautó sorozatgyártása.
