A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
A villamos energia esetében elsősorban szezonális és piaci, a gáznál a geopolitikai tényezők befolyásolták júniusban a bruttó lakossági végfelhasználói árakat. Közvetlenül azonban a tőzsdei, a nagykereskedelmi árakat alakították, hatásuk csak tompítva és az adott országok rezsipolitikájának szűrőjén át jutott el a végfelhasználókig. E szűrő Magyarországon minden külső hatást távol tart a tarifáktól az átlagfogyasztásként 2022 augusztusa óta hatályos mennyiségen belül. Ennek és a tíz éve indult rezsicsökkentésnek köszönhetően az elmúlt hónapban is a hazai áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabban az Európai Unióban.
Nemcsak uniós, de teljes európai összetevésben is jól álltunk. Így is a budapesti 9,17 eurócentes kilowattóránkénti ár volt a legkedvezőbb (az elemzés fővárosokat vizsgált), és a 2,52 eurócent/kilowattórás gázárnál is csak a kijevi 1,70 eurócent volt alacsonyabb. Ha azonban egy budapesti háztartás 20 százalékkal több áramot használt annál, amennyi még a rezsicsökkentéssel leszorított tarifára jogosítja, akkor számára az átlagos áramtarifa 10,56 eurócentre nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint. Még rosszabbul járt az, aki kedvezményes árú mennyiségnél 20 százalékkal több gázt égetett el: kilowattóránként az eredeti dupláját, 5,12 eurócentet kellett fizetnie.
A villamos energia lakossági tarifája (ebben a sorrendben:) Berlinben, Londonban és Bernben volt a legmagasabb, mindegyik a budapesti közel négyszeresét tette ki. A 24,52 eurócentes uniós és a 23,55 eurócentes európai átlagos áramrezsi is több mint a kétszerese volt a hazainak. Budapest után Kijev, Belgrád, Podgorica és Oslo következett egyre magasabb, de még mindig 12 eurócent alatti árakkal. Miközben a lakossági tarifák a régiónkban jellemzően alacsonyabbak, mint tőlünk nyugatabbra, Prága mégis a kifejezetten drága fővárosok közé került be, de Varsóban és a Baltikumban is a budapesti ár bő kétszeresét kellett fizetni.
Fotó: Shutterstock
