Domokos László az interjúban kifejtette, hogy mekkora államot lát optimálisnak, a magyar gazdaság felkészült-e egy a 2008-ashoz hasonló gazdasági válságra, illetve az ÁSZ elnöke beszélt arról is, hogy miért tekinthető a magyar gazdaság dinamikus fehéredése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményének.
A Domokos Lászlóval készült interjú bővebben itt olvasható.
Kiadó: Állami Számvevőszék
Domokos László: működik a fenntartható kifehérítés modellje
Szemlátomást működik a fenntartható kifehérítés modellje, ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a költségvetés bevételei 6,2 százalékkal, 750-800 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Növekedés.hu-nak adott, szerdán megjelent interjújában.
Az elnök szerint az első online pénztárgépek elindulása fordulatot hozott a költségvetési bevételek emelkedésében. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként jelentette be 2012-ben, hogy az országban működő pénztárgépek és az adóhatóság rendszereit online össze kívánják kapcsolni az adóelkerülés visszaszorítása érdekében. Ezzel elindította a gazdaság fehéredésének folyamatát, és lerakta az ügyfélbarát adózási rendszer alapjait.
Miután a jogkövető módon adózó és vállalkozó állampolgárok is kedvezően álltak a folyamathoz és erősödött az adófizetési hajlandóságuk - így vált a fehérítés a korrupció elleni küzdelem legsikeresebb eszközévé - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
A fehéredés jó alap lehet az egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) bevezetésére: ehhez rendben vannak a fundamentális alapok a monetáris és a fiskális politika kedvező együttállása révén. Domokos László reálisnak tartja Varga Mihály pénzügyminiszter adócsökkentési javaslatát és a 2021-es időpontot is, azonban a felkészülést már most el kell kezdeni.
Domokos László megjegyezte, hogy láthatók a világgazdaságra leselkedő veszélyek, így a kereskedelmi ellentétek, az eurózóna gyengélkedése, az olajár ingadozása vagy a Brexit elhúzódása. A magyar gazdaság szorosan kötődik az eurózónához, amelynek teljesítménye döntően visszahat Magyarország növekedési potenciáljára. Úgy véli, hogy az állam válságállóságát, fizetőképességét erősítené, ha legalább három havi tartalékkal rendelkezne a kincstári egységes számlán.
Kitért arra is, hogy mindenféle buborék - így az ingatlan- és a hitelbuborék is - veszélyezteti a gazdaságpolitika azon törekvését, hogy az uniós átlagot meghaladó, fenntartható gazdasági növekedést érjen el. A túlértékelt lakáspiac veszélyezteti a befektetéseket, hiszen egy kedvezőtlen pénzügyi helyzet a saját lakás, illetve ház elvesztésével járhat, és sok embernek nincs más vagyona ezen kívül. Ezért a buborékok kockázatát folyamatosan vizsgálni kell - tette hozzá.
MTI
