Olyan mezőgazdaságra van szükség Magyarországon, amely európai uniós támogatások nélkül is hatékony – erről Lázár János beszélt a hétvégén Makón. A csongrádi országgyűlési képviselő szerint a támogatások többségét a gazdák jövedelemkiegészítésre használták fel, a jövőben inkább fejleszteni kellene belőle. „A magyar mezőgazdaság hatékonyságát, versenyképességét a következő években – az utolsó pillanatban – radikálisan kell növelni. Ez nem csak válasz kell legyen a technológiai kihívásra, a digitalizáció, automatizáció, a szakmunkások radikálisan csökkenő létszáma, hanem abszolút versenyképességi kérdés is” – emelte ki Lázár János.
Bár 2021 után is megmarad a közös agrárpolitika, várhatóan 5 százalékkal csökken a támogatások mértéke. Szarvas Pál szentesi gazdálkodó önerőből fejlesztett, szerelőcsarnokot épített a gépeinek. Azt mondja, fontosak a területalapú támogatások, de a valódi gazdák a céltámogatásokkal is boldogulnak majd.
„Arra nem gondolunk, hogy a földalapú támogatások megszűnnek, mérséklésről valószínűleg szó lesz. Van egy ismerősöm, egy belga vállalkozó, aki azt mondta, hogy szó sem lehet róla, hogy megszűnjön a földalapú támogatás, hiszen Nyugat-Európában tönkremennének a farmerek, mert annyira beépült ez a támogatás, és olyan körülményeik vannak, hogy nem lehet elképzelni, hogy ez megszűnjön. Azt el lehet képzelni, hogy módosul, mérséklődik, célokhoz kötik majd” – nyilatkozta a gazdálkodó.
A szakállamtitkár szerint 2021-től az unió egyre szigorúbb agrárkörnyezetvédelmi szabályozást kényszerít majd a gazdákra, ezért állami segítségre is szükség lesz.
„1300, 1500, 1200, 1000 milliárd. Rengeteg szám repkedhetne a levegőben. Egyáltalán nem tudjuk, hogy mennyi lesz az annyi, csak az előrevetített számokból látjuk, hogy kevesebb, mint ami most. Ezért mi azt javasoljuk, hogy, függetlenül attól, hogy az Európai Unió mennyi vidékfejlesztési forrást szán majd Magyarország számára 2020 után, a kormányzat biztosítsa ehhez az önrészét legalább olyan mértékben, hogy a végösszeg az érje el a 2000 milliárd forintot” – fogalmazott Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a mezőgazdasági beruházásokat szorgalmazza, annak érdekében, hogy a gazdák le tudják dolgozni a technológiai lemaradást. „Mi itt a legmodernebb technológiákkal kell, hogy dolgozzunk, és olyan versenyképesség-javító fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, ami aztán hosszú távon is eredményes, és versenyképessé tudja tenni a magyar mezőgazdaságot. Ennek egyik eleme egyébként a területalapú támogatás, ugyanakkor ezt felelősen kell felhasználni, és talán érdemes ebből is minél többet beruházásra visszaforgatni, hogy a jövőbeli eredményességünk és hatékonyságunk is meglegyen” – húzta al Győrffy Balázs.
2014 és 2021 között 1300 milliárd forintot költenek vidékfejlesztésre és mezőgazdasági támogatásokra, ennek mintegy 60 százaléka fejlesztési forrás.
