A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: sokadik alkalommal, és az ENSZ keretében sem először teszik fel a kérdést, hogy hogyan kerülhető el a fenyegető vízválság, hogyan lehet megakadályozni az ember okozta klímaváltozást.
Válaszok, elemzések, politikai deklarációk az elmúlt években szép számmal születtek. De előrébb jutottunk-e? - tette fel a kérdést Áder János.
Emlékeztetett, hogy Párizsban elfogadták a klímacélokat, egyetértettek a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésében, de ma távolabb vannak a közös célok, mint 2015-ben, az elfogadás pillanatában.
Ugyanabban az évben hagyták jóvá a vízzel kapcsolatos fenntarthatósági célokat is, ma mégis joggal tehetők fel a kérdések, hogy kevesebb-e az aszályos terület, eredményesebb-e a védekezés a nagy árvizekkel szemben, kevésbé szennyezettek-e a folyók, tavak, tengerek - mutatott rá a köztársasági elnök.
Áder János új feladatokra is felhívta a figyelmet. Példaként említette, hogy új gazdasági számításokra van szükség a beruházások klímára és a vizekre gyakorolt hatásainak áttekintéséhez.
A vízválság megelőzésére integrált adatbázisokat kell építeni. Lokális, regionális és globális adatokra van szükség, legyen szó árvízi előrejelzésről, aszály-előrejelzésről, vagy a vízszennyezés helyéről, módjáról, mértékéről és annak hatásairól. Pontos számításokat kell végezni a várható kár mértékéről és a megelőzésre fordítandó összegekről - emelte ki.
"Tennivalónk van bőven, a feladatok számát és nagyságát szemlélve az előttünk álló évek jelmondata már inkább így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan!" - fogalmazott beszédében a köztársasági elnök.
MTI
