Megjegyezte, hogy ebben az évben még nő az inflációs ütem, és csak a jövő év első felében áll meg, tetőzik, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.
Úgy fogalmazott, hogy az alapkamatemelési ciklus végére "jó nagy pontot" tettek, "hogy mindenki láthassa: vége van".
A jegybank elnöke felidézte, hogy Európában elsőként és a legnagyobb mértékben emelték az alapkamatot a járvány után, mert az árstabilitási és pénzügyi stabilitási feltételek indokolták ezt.
Az infláció és az energiaáremelkedések mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért - mutatott rá.
Matolcsy György jelezte, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország, első körben a járvány hatására. Azt üzenik a kormánynak, az üzleti szektornak, a családoknak és a partnereiknek a külvilágban, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni, a technológia-intenzív ágazatok fejlődését fel kell gyorsítani.
"Nem megyünk tovább, mert úgy látjuk, hogy az infláció - mint máshol is - Magyarországon már öngerjesztő lenne, nincs értelme egy kétszámjegyű kamatnál tovább menni felfelé" - hangsúlyozta az MNB elnöke. A globális gazdaság felől is kedvező hírek érkeznek, mintha lecsengőben lenne a magas inflációs szakasz - fűzte hozzá.
Arra is kitért, hogy az MNB már több mint egy éve jelezte: a 2020-as évtized alapvető mintázataiban egyre jobban emlékeztet az 1970-es évtizedre, amelyre a magas infláció mellett az alacsony növekedés, a munkanélküliség, az energiasokkok és a bizonytalanságok voltak jellemzők. Az MNB felvette a harcot a 70-es évek ellen - fogalmazott Matolcsy György a sajtótájékoztatón.
