Heti terror: Tulajdonképpen ebből élnek, a családjukat ebből tartják

10 amerikai nagyvárosban kezdődtek meg múlt vasárnap az illegális bevándorlók elleni razziák. Ezek célja, hogy az országban engedély nélkül tartózkodókat kitoloncolják. Az amerikai elnök azt ígérte, hogy először a bűnözőket fogják kiutasítani. A demokraták az emberi jogokra hivatkozva kritizálják az elnököt, Donald Trump azonban hajthatatlan.

A Trump-kormányzat új, szigorúbb bevándorlási szabályokat jelentett be. A Mexikó felől az Egyesült Államok déli határához érkező migránsoknak először egy biztonságos harmadik országban kell védelmet kérniük, csak ezután válnak jogosulttá menedékre. A döntés lényegében megvonja a menedékkérelem jogát mindazoktól a migránsoktól, akik Mexikó felől érkezve akarnak belépni az Egyesült Államokba.

A műsor első felében Földi László és Horváth József, biztonságpolitikai szakértők Déri Stefi műsorvezetővel elemzik a kialakult helyzetet.

A gyakorlatban hogyan lehet 12 millió illegális bevándorlót kitoloncolni az Egyesült Államokból? – kérdezte Déri Stefi.

Mondhatnánk azt, hogy elhatározás kérdése, nyilván ez nem így működik és nagyon fontos lenne azt is tudomásul venni, hogy egy dolog, hogy adminisztratív módon próbálok valamit tenni, egy másik dolog, hogy a mély okokat tulajdonképpen párhuzamosan kellene kezelnem. Hiszen ezek az emberek valami miatt érkeztek és érkeznek, ráadásul illegálisan. A valami miatt nem csak azt jelenti, hogy nehéz az ő életük azokban az országokban, ahonnan elindulnak, mert a tőke ott nem úgy fektet be, ahogy egyébként megtehetné, hanem azért is mert gyakorlatilag úgy érkeztek, hogy törvényt szegtek. Amikor azt mondja Trump, hogy először azokat utasítják ki akik bűnözők, magyarul megsértik a törvényt, akkor sajnos azt kell mondani, hogy mind a 12 millió, ilyen értelemben mondható, hogy bűnöző. A szónak abban az értelmében, hogy megsértett egy törvényt. A beutazással, illetve a migrációval összefüggő törvényeket. Nagyon válogatni abban, hogy ki az igazi törvénysértő és ki nem, ha csak a törvények erejét keressük akkor nagyon nehéz, szinte lehetetlen.

-          mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő

Egy rajtaütés során letartóztatták és gyorsított eljárásban kitoloncolták a német hatóságok a Miri-klán vezetőjét, Ibrahim Mirit. Az egyik legnagyobb bevándorlókból álló németországi bűnszervezet vezetőjét különgéppel szállították Bejrútba, majd átadták a közel-keleti ország rendőrségének. A Die Welt cikke arról ír, hogy a mintegy 2500 főt számláló bűnszervezet  1300 tagja ellen folyik még nyomozás. A kiutasított klánfőnök, Ibrahim Miri a cikk szerint legutóbb hat évet ült börtönben kábítószer-kereskedelem miatt. A 46 éves férfi ellen 13 éve volt érvényben a kiutasítási határozat, a rendőrség egy éjszakai rajtaütésben fogta el. A cikk szerint az a legfurcsább az ügyben, hogy miután a libanoni rendőrség ellenőrizte a férfival kapcsolatos adatokat, nem találtak rá nézve terhelő információkat. Az ügyészség pedig e miatt szabadlábra helyezésére adott parancsot és elengedték.

A műsor második felében Ibrahim Miri kiutasítását és annak rendkívüli elhúzódását elemzik biztonságpolitikai szakértőink.

Az nem lehetséges, hogy a rendőrök korruptak és összejátszanak, direkt nem bántják őket és nem foglalkoznak velük? – tette fel a kérdést Déri Stefi műsorvezető.

Ezt nem lehet kizárni ilyen esetben. Számításba kell venni azt is, hogy a rendőrség kényelmes és elmegy abba az irányba is egyébként, hogy van egy nagy szervezett bűnözői csoport, aki maga körül rendet tart és ez a rendőrségnek is érdeke, hogy azt mondják a városban béke és rend van. Adott esetben egy ilyen nagy bűnözői klán mondjuk feldobja a rivális kábítószercsempészeket, más bűnözői csoportokat sikerül meggyengíteni, felszámolni. A rendőrség elmondhatja, hogy milyen sikeresen számolja fel ezeket.  Ez nem a klasszikus értelemben vett korrupció, hanem egy olyan fajta érdekegyezés, ami miatt ezzel a bűnözői csoporttal szemben nem lép fel a rendőrség. 10 éves körözés egy abszurdum, hogy nem fogják meg. Úgy gondolom, hogy ez a kényes egyensúly megbillent és ezért kellett az első számú vezetőt kiiktatni a körből.

-mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

A klánban 2500-an vannak, ezt hogy képzeljük el? – kérdezte Déri Stefi

Az arab világban a rokoni, nemzettségi, törzsi rendszerek működnek. Ezek a rokonok a sokadig unokatestvérig mennek le. Itt nem a családok tagjairól, hanem rokonokról beszélünk, ugye az a különbség, hogy a férfiaknak az együttműködése ez. A háttérben a család ott van, ugye a gyerek, a nő az idősek. Ők munkaképes vagy legalábbis munkára alkalmas férfiak, akikből összetevődik ez a 2500 ember és az ehhez hasonló rendszerek. Tulajdonképpen ebből élnek, a családjukat ebből tartják el és ennek fejében végzik a dolgukat. Nagyon fontos, hogy az arab társadalom ugyanígy néz ki, tehát annak az illúziója, hogy nyugati tipusu demokráciát lehet oda exportálni ez ezért teljes egészében tévedés. Az ott élő emberek nem értik, ezért nem tudnak ezzel azonosulni és együttélni. Nekik kell egy főnök, aki tulajdonképpen megmondja, hogy kinek a helye hol van a rendszerben és mit kell csinálnia.

-mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő.

Hír TV