Horváth József kiemelte: Törökország egyfajta versenyfutásban is van, hogy a térség felett ki szerzi meg a legnagyobb befolyást, hiszen Irán, Szaúd-Arábia és Törökország egyaránt szeretne meghatározó szerepet játszani az arab világban. Ehhez képest Törökország az Európai Unió felé is próbál nyitni.
Kifejtette: Törökország pénzt kér az emberek visszatartásáért az Uniótól, emellett igyekszik a bevándorlás hasznát is még egyszer lefölözni.
A Szíriából odaérkezett menekültek közül ők már kiválogatták azokat a valóban magasan képzett értelmiségieket, akikre a török gazdaságnak szüksége van
- fogalmazott. Hozzátette: ezek után azt láthatjuk, hogy Görögország felé, fricskaként, időről időre néhány ezer embert folyamatosan elengednek. Ezek az emberek érkeznek meg Bosznia-Hercegovinába és utána a horvát határra.
Földi László biztonságpolitikai szakértő elmondta: a legnagyobb erényét abban látja a törököknek, hogy muszlimok és az iszlám hívei, de nem arabok. Ők a történelemben mindig is szemben álltak egymással, de nem vallási alapon, hanem regionális és hatalmi értelemben. Ebből a szempontból az erdogani külpolitika ma is ugyanezt követi, ha Európát nézzük.
Törökország valóban Európában szeretne pozíciót nyerni. Vagy úgy, hogy uniós tag lesz vagy pedig, hogy az Ausztriában, Németországban és más európai országban élő török polgárokon keresztül próbál befolyást szerezni
- emelte ki.
Földi László kifejtette: azért is teszi ezt Törökország, hogy ő legyen Európa szövetségese, szemben az arabokkal. Az Öböl gazdag arab országainak a pénze is megjelent Európában és arab emberek is bőven vannak.
Azért gondolom, hogy nekünk mégiscsak a törökök a szövetségeseink, mert egy Európához közelebbi kultúrát képviselnek.
Hír TV