Húsvéti tragédiák
Az adás kezdő részének a húsvét idején történt sajnálatos és tragikus események szolgáltak témaként. Vajon mondható-e az – az újjáépítéséről szóló hajmeresztő elképzelések kapcsán – hogy a Notre Dame immáron csak volt a keresztény Európa egyik legnagyobb szimbóluma, tette fel a kérdést vendégeinek Bayer Zsolt műsorvezető.
„Nehéz szavakat találni, hisz több rétege is van ennek a kérdésnek” – mondta Bogár László, aki szerint „elsősorban az ember nem tud szabadulni a sötét szimbolikától”, mert a Nagyhét a Notre Dame leégésével kezdődött és Sri Lankával ért véget. A „lélek nem viseli el a vákuumot”, a kérdések ott feszülnek az emberekben, ami óhatatlanul oda vezet, hogy összeesküvés-elméletek születnek – mondta a közgazdász.
Boros Imre a valószínűség számítással példázódva – amire többek között az időjárás-jelentések is alapulnak – kifejtette, hogy ezen módszerrel meg lehet jósolni bizonyos dolgok bekövetkeztét. Annak a valószínűsége, hogy – beleértve a március 17-ei párizsi templomégetést – több is volt, papgyilkosság is volt – Nagyhét hétfőjén Párizsban lángra lobban a Notre Dame teteje, és szent húsvét napján az istentiszteletek alatt több templomot porig rombolnak, 350 fölé emelkedik a halálos áldozatok száma, ennek a valószínűsége, hogy ez egyszerre következik be: a nulla után egyik matematikus sem hozta volna ki szignifikáns számjeggyel. Az ész magyarázatra vár. De „míg égett a tűz, már megmondták, hogy baleset történt” – húzta alá Boros Imre.
Nincs egyenlő mérce keresztény és muszlim áldozatok között
„Azért szégyen ma keresztény, fehér, európai embernek lenni, mert a világnak azok az urai, a megnevezhetetlen urai, akik öt-hatszáz évvel ezelőtt a fehér embert használták fegyverként, ma a tönkretett világ veszélyes hulladékával fabrikálnak fegyvert a fehér ember kiirtására” – fogalmazott Bogár László. Akik most bűntudatot akarnak bennünk kelteni, akik ránk kenik előszeretettel a szélsőjobboldali, a fasiszta és más jelzőket, azok haszonélvezői voltak mindannak, amivel a történelem alakulása folytán előszeretettel vádolják például Magyarországot – tette hozzá Boros Imre.
Az olajárak alakulása a múltban is indok volt, és most is tényező lett
Voltak évek, amikor másról sem szólt az életünk, hogy „begyűrűztek az olajárak”. Minden aktuális áremelés magyarázata volt. Most mintha megint ezzel indokolnának minden áremelést? Miért kezd megint begyűrűzni a gazdaságba az olajáremelés? Kinek jó, hogy ismét emlegetik? Kik miatt van ez az egész? Mi a cél? És milyen országok jöhetnek szóba, mikor a fő manipulátorokról esik szó?
A szénhidrogén alapú technológiai felhasználás immár nem olyan gyorsan emelkedik, mint korábban, és már a techonológia is kissé mellőzhetővé teszi az olajat – emelte ki Boros Imre. A közgazdász úgy látja, amikor emelkedett az olaj ára, mindig történt két-három olajban gazdag helyen egy-egy helyi konfliktus, illetve amikor nem sikerült „balhét” csinálni az érintett országokban, akkor az OPEC tagállamok döntöttek sürgősen az olajkitermelésük csökkentéséről.
Bogár László úgy fogalmazott: Bizarr helyzet állt elő. A három – messze legnagyobb olajkitermelő – Amerika, Oroszország és Szaúd-Arábia érdekei azonosak. Viszont az olajár mellett szinte semmiben nem értenek egyet.
A műsor utolsó felében Iránról, Líbiáról és Venezueláról fejtették ki a véleményüket a meghívottak.
Hír TV
