2019. július 18.,
csütörtök, Frigyes napja

Háttérkép - Górcső alatt Ukrajna és Európa jövője

Hír TV

2019. április 11., csütörtök 18:48

A Háttérkép adásának első témája Ukrajnáról szól. Bayer Zsolt műsorvezető és vendégei – Bogár László és Boros Imre közgazdászok – az első fordulón túl lévő ukrán választások lehetséges forgatókönyvét vázolták. Bizonyos jelek azt mutatják, hogy a Porosenkotól esélyesebb – főállásban humorista – elnökjelölt a kárpátaljai magyarságra nézve még nagyobb csapást fog jelenteni. Szakértők szerint ugyanis Volodimir Zelenszkij ténylegesen a háttérhatalom embere.

2014 óta az ukrán választók nincsenek abban a helyzetben, hogy választásuk legyen – emelete ki Bogár László. „Csak rosszabb, sokkal rosszabb, és katasztrofális között lehet választani” – fogalmazott.

A néhai Szovjetunión belül volt egyfajta kohézió, létezett egy sajátságos ukrán életszínvonal, ami az akkori körülmények között az átlagos szovjet mintához képest magasabbnak tűnt. Mindenekelőtt volt élelmiszer. Ukrajna a szétválás után Oroszországtól kapta a gázt. Ebbe „rondított bele a Nyugat” – fogalmazott Boros Imre közgazdász, aki ismertette, hogy például 1992-ben még a lengyel és az ukrán GDP fej fej mellett haladt: 6200 dollár jutott egy főre mindkét országban, 1998-ra a lengyelek 9500 dolláros GDP-jével szemben az ukránoknál már csak 3400 dollár szerepelt, viszont 2016-ra a lengyelek 29100 dolláros GDP-je mellett eltörpült az ukrajnai 8700 dolláros összeg. A működő kapitalizmus még a nem működő szocializmustól is katasztrofálisabb helyzetbe lökte Ukrajnát – vázolták a közgazdászok.

A műsor folytatásában a Nyugaton létező családtámogatási és lakhatási támogatási rendszereket vették górcső alá. Európa demográfiai válságban van, amit migrációval kívánnak megoldani. Az EU átlag 1,59 százalékos születési rátával számol, vagyis egy nőre nagyjából másfél szülés jut. Franciaországban szigorúan titkos a statisztika: törvényileg büntetik, ha valaki a népszaporulatot, a bevándorlók, illetve az országban élő muszlimok adatainak szempontjából próbálja megvizsgálni. Franciaországban egyébként sem könnyű definiálni a migráns fogalmát, lévén több generáció létezik, akik immáron évtizedek óta francia állampolgárnak számítanak. Bogár László szerint az úgynevezett „sárgamellényesek” demonstrációinak is az egyik sarkalatos pontja a francia családtámogatási rendszer visszássága, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális védőhálót arra érdemtelenek – nagyszámú gyermekeik révén – kihasználhassák.