„Erősen úgy tűnik, hogy a világ megőrült. Mindenfele, és az őrület stációit fogjuk most végig járni ebben az adásban”
– kezdte felvezetőjét Bayer Zsolt műsorvezető.
Az Egyesült Államok helyzetének megvitatása került a műsor első témablokkjának az élére.
„Impeachment-eljárást óhajtanak indítani, sőt, indítanak is jelen állás szerint Donald Trump amerikai elnök ellen. Mielőtt megnézzük az okokat, meg a lehetséges fejleményeket, egy kis történelmi áttekintés: ő előtte, ugye, háromszor fordult elő az Amerikai Egyesült Államok történelmében, hogy ezt az eljárást megindították egy hivatalban lévő elnök ellen. Laci! Kik is voltak ők?”
– kérdezte a műsorvezető Bogár Lászlót, aki úgy válaszolt:
„Az első a meggyilkolt Abraham Lincoln utódja, akiről kitudódott, hogy félig titokban megvétózott egy olyan törvényt, ami a rabszolga felszabadításra vonatkozott volna, és ezért az ellenzék elindította. Át is ment, a kongresszus simán elfogadta. Felterjesztette a szenátusnak, ahol kétharmados többség kellett volna, egy főn múlott ugyan, de nem volt meg a kétharmad. Ez volt a legközelebb a sikerhez, az 1860-as évek tájékán. Még két alkalom volt. Mind a kettő nagyon közismert. Legalábbis azoknak, mint nekünk Imrével, akik már a hetvenes években is aktív keresők voltunk, azok ezt közvetlenül átélhették. 1974-ben, amikor az elnökségét másodszor is elnyerő Richard Nixonról kiderült a Washington Post leleplezései alapján, hogy akkor ebben a bizonyos Watergate ügyben jócskán érintett és valószínűleg büntetőjogilag is megállt volna a dolog: ment is már át a szenátushoz, s talán meg is lehetett volna ott a kétharmados többség (…), ám lemondott és az utódja, Gerard Ford elnöki kegyelemben részesítette és ezzel mindenki úgy látta, el van sikálva a dolog. Végül a legnevezetesebb, a harmadik: Clinton szexbotránya, ahogy ez elhíresült, ahol hamisan tanúzott, és a hamis tanúskodás oka alapvetően az volt, hogy a szexuális interkurzus konkrét értelmezésében volt probléma”
– fogalmazott a közgazdász, aki hozzátette: az a lényeg, hogy az eddigi mindhárom kísérlet elbukott. „Nagyon valószínű hogy ez is el fog, mert nem is erről szól” – tette hozzá Bogár László.
A Trump elleni vád kiindulópontja az, hogy az amerikai titkosszolgálat egyik tisztje hallani vélt egy beszélgetést Trump és az ukrán elnök között.
„Ebből látszik, hogy a környezetében még nem nagyon tudott rendet tenni Trump. Normális esetben egy jól összefogott kormányzatban ilyen nem fordulhat elő. Egy titkosszolgálati tiszt azért az mert tud titkot tartani. Meg is tartja. Még akkor is, ha nem tetszik neki amit meg kell tartani”
– reagált Boros Imre, aki ecsetelte a furcsa ukrán amerikai kapcsolatokat, annak fényében, hogy Joe Biden elnök-aspiráns fiát a legnagyobb ukrán energetikai cég legszűkebb vezetésébe „varázsolták be”, potom 50 ezer dolláros havi javadalmazásért.
Hír TV
