A tartalomból:
- A Balti-tenger térségének stratégiai fontosságát az adja, hogy a partvidékét habár kilenc ország osztja meg, közülük 8-an NATO tagok, így Oroszország tengeri hozzáférése lényegében két partszakaszra korlátozódik: az egyik a Szentpétervár környéki terület, a másik pedig a nyugati exklávé, Kalinyingrád, amely Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el. Ennek következtében a Balti-tenger szinte teljesen körbezárt NATO-övezetté vált, és ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak a hadgyakorlatok mindkét oldalról.
- A NATO rendszeresen tart hadgyakorlatokat a Balti-tenger különböző pontjain. A gyakorlatok célja a tengerészeti együttműködés fejlesztése, valamint a különféle hadműveletek — például aknamentesítés, partvédelmi műveletek és kombinált tengeri-légi támadások — szimulálása.
- Az orosz haditengerészet fő bázisa Kalinyingrádban található. Innen indítják rendszeres gyakorlataikat. Ezen felül az orosz hadgyakorlatok másik fontos helyszíne a Szentpétervár környéki vizek, ahonnan gyakran indítanak felderítő és partvédelmi manővereket. A NATO és az orosz haderők gyakorlatainak időzítése gyakran szinte szándékosan esik egybe.. Minden NATO-aktivitásra szinte azonnali orosz válasz érkezik, és fordítva. Az ilyen párhuzamos gyakorlatok célja egyfelől az elrettentés, másfelől pedig annak demonstrálása, hogy egyik fél sem hagyja szó nélkül a másik katonai jelenlétét a térségben.
- Jogilag a Balti-tenger nem kizárólagos felségvizek összessége, hanem a nemzetközi tengeri jog alapján több zónára tagolódik: a part menti országok a part menti tengeren és gazdasági övezetükben gyakorolnak szuverenitást, míg a nemzetközi vizeken minden államnak joga van az áthaladásra.
Teljes elemzés:
