A Himalájában kínai és indiai katonák estek egymásnak. A Föld két legnépesebb országa, nem mellesleg két atomhatalom áll szemben egymással. India és Kína szembenállásának tétje messze túlmutat azon a pár lakatlan magashegyi körzeten, amelyet mindkét fél évtizedek óta követel magának.
Magasra hágtak az indulatok a két ázsiai óriás között kirobbant határvillongás után. Több véres összetűzés is történt a két ország vitatott himalájai határvonala mentén.
India és Kína 1962-ben már háborúzott egymással Kasmírért és azóta rendre bekövetkeznek kisebb-nagyobb incidensek.
A mostani feszültség enyhítése érdekében Peking és Újdelhi közben megegyezett abban, hogy lépéseket tesznek a feszültség enyhítése érdekében.
Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakának tanszékvezetője szerint fontos felvázolni, hogy milyen hatalmi viszonyok állnak a háttérben. Az eseményeknek az az indiai olvasata, hogy van egy expanzió Kína részéről, amit India úgy él meg, hogy Kína lassan körbekeríti. India és Kína 1962-ben már háborúzott egymással Kasmírért és akkor a tartományt a kínaiak elfoglalták.
India úgy érzi, hogy van egy jóval nagyobb hatalom, ami katonailag és gazdaságilag erősebb
– tette hozzá.
Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai tanszékének vezetője szerint 1962 óta az indiaiak számára Kína a fő fenyegetés Pakisztán mellett, ugyanakkor a kínaiak mintha elfejtették volna a ’62-es konfliktust, mert sem a politikusok, sem pedig a kínai média nem tesz említést róla. A szakértő ennek magyarázatát abban látja, hogy Peking a hongkongi, az észak-koreai, a tajvani és az amerikai vitás kérdések miatt nem akar újabb frontot nyitni.
Nem tudhatjuk, hogy ez a konfliktus a kínaiak kezdeményezésére tört-e ki. Azt láthatjuk, hogy a kínaiaknak nem az az érdekük, hogy ide is figyeljen a világ Kína kapcsán. az indiai kormánynak viszont az az érdeke, hogy fel tudja mutatni, hogy engem is bántanak a kínaiak
– tette hozzá Salát Gergely.
Teljes adás:
HírTV
