Egyelőre hallgatnak a fegyverek az észak-szíriai Idlib tartományban. A béke azonban több félen is múlik, így törékeny. A szír kormánycsapatok, a török erők, az ellenzéki fegyveresek és a terroristák mind a ravaszon tartják az ujjukat. Nem csoda, hogy bizalmatlanok a harcoló felek: a véres polgárháborút elindító tüntetések, vagyis az arab tavasz első megmozdulásai éppen kilenc éve szerveződtek.
2011 március 15-én a Harag napja nevű tüntetésen több százan követeltek demokratikus reformokat az akkor már 11 éve hatalmon lévő Bassár el-Aszad szír elnöktől. A demonstrálókat a biztonsági erők szétkergették, azonban az erőszak alkalmazása országos megmozdulásokat eredményezett. Azóta több százezer ember vesztette életét a polgárháborúban, amelybe szinte az egész Közel-Kelet, az Egyesült Államok - vezette nyugati koalíció, valamint Oroszország is bekapcsolódott.
Több millió szír indult útnak először a harcok, majd az Iszlám Állam kalifátusának rémtettei elől menekülve, ennek eredményeként alakult ki az európai migrációs válság, amely azóta is tart. Törökországban Ankara számításai szerint már mintegy négymillió menekült él, többségük Európába indulna.
Eddig Törökország a 2016-os EU-Török migrációs megállapodás értelmében visszatartotta és ellátta a menedékkérőket. Március elején azonban bejelentették, hogy átengedik a határon a migránsokat, akik azóta is hatalmas feszültséget okoznak a bevándorlási krízistől már amúgy is szenvedő görög szigeteken és a görög-török szárazföldi határvonalon.
Ankara tavaly katonai frontot nyitott Szíriában, hogy kiszorítsa a határmenti területekről a kurd egységeket, akik korábban az Iszlám Állam ellen harcoltak. A kurdokat Törökország terroristáknak tekinti, ezért akarja elűzni őket a határ közeléből. Ankara biztonsági sávot hozott létre a határ mentén, amelybe beleesett Idlib tartomány is, a szír felkelők és terroristák utolsó mentsvára.
Ez volt az a pont, ahol a török és a szír katonai érdek ütközött és a két hadsereg egy idő után egymást is lőni kezdte. Ankara az utóbbi hónapokban egyre komolyabb haderőt csoportosít Szíriába. Vigyáznia kell azonban, mivel orosz katonák is vannak a szír oldalon. Vlagyimir Putyin biztosan nem lenne elnéző, ha orosz katonákat érne török támadás.
Recep Tayyip Erdogan éppen ezért utazott Moszkvába. Vlagyimir Putyinnal a tűzszünet lehetőségéről tárgyalt, majd a hosszú, hatórás tárgyalás végén bejelentették, a felek megállapodtak a fegyvernyugvásról. Az egyezség értelmében biztonsági folyosót nyitnak Latakia és Aleppó között, amelyet március 15-től az orosz-török közös őrjáratok felügyelnek.
A dokumentum így fogalmaz: Szíriában nem lehet katonai eszközökkel megoldani a válságot, csak politikai folyamat útján, az ENSZ határozataival összhangban. Damaszkusz parlamenti választást írt ki április 13-ra. Ennek eredménye az előrejelzések szerint nem lehet kérdéses. Minden bizonnyal az elnököt támogató erők szerzik meg a parlamenti többséget.
” Törökországnak, különösen a mostani kormánynak ambíciója a nemzeti büszkeség tárgyát képező, egykori Oszmán Birodalom dicsőségének a visszaállítása. Van benne egy ilyen belső késztetés is. Törökország és Szíria között a határvonal, ami az első világháború után alakult ki és közvetett része a Sykes-Pikot-egyezménynek, ez Törökország felől nem egy stabil határvonal, bár vannak szerződések, amik ezt rögzítik, de azért Törökországnak az ambíciói arra, hogy ezeket a területeket hatalma alá vonja, vagy legalább befolyása legyen rá nem nagyon csökkent az elmúlt évtizedekben”
- mondta Dezső Tamás, a migrációkutató intézet igazgatója.
Teljes adás:
HírTV
