Nyugat-Európában Németország kezeli a legjobban a koronavírus járványt.
A 83 millió lakosú országban eddig csaknem hatezren haltak meg, főleg idősek, míg Olaszországban 26 ezren, Spanyolországban pedig 23 ezren.
Angela Merkel kancellár a múlt héten a német parlamentben számolt be a koronavírus elleni védekezésről. Mint mondta a korlátozó intézkedésekkel ellaposították a járványgörbét, így az egészségügyi rendszer fel tudott készülni a tömeges járványra.
Németországban Bajorországban regisztrálták az első koronavírus fertőzést, január 27-én. Egy autóalkatrész üzem 32 éves dolgozója kapta el a fertőzést egy kínai kollégájától, aki Sanghajban járt. Ez volt az első eset a járvány történetében, hogy valaki Kínán kívül, nem közvetlen hozzátartozótól kapta el a fertőzést
Március közepétől szinte teljesen eltűntek az utasok a német repterekről. Míg tavaly március utolsó hetében 4 és fél millióan utaztak, addig az idén alig 96 ezren szálltak gépre. A nemzeti légitársaság, a Lufthansa 80%-kal csökkentette Európán belüli járatainak számát a koronavírus miatt. Április 20-tól azonban a Lufthansa csoporthoz tartozó Austrian Airlines és a Brussels Airlines újra repül európai városokba.
A könnyítés után a német kormány azt is bejelentette, hogy 100 százalékos állami garanciavállalás mellett akár 800 ezer euró - mintegy 290 millió forint kölcsönhöz juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások. Mindezt azért, hogy átvészeljék a krízist, és nem utolsósorban létezzenek, amikor újra belendül a gazdaság.
A német kormány egyébként még április közepén megkapta azt a belső elemzést, amely szerint egyre több német fárad bele a koronavírus járvány miatti elszigeteltségbe, emiatt pedig meredeken csökkenhet a válságkezelő intézkedések támogatottsága.
A fertőzések napi száma március utolsó napjaiban volt a legnagyobb, március 28-án például csaknem 7 ezer új fertőzést regisztráltak. Azóta ingadozik a görbe. A szakemberek azt mondják, „farkasfogszerűen”, ami azt jelenti, hogy kisebb kiugrások láthatóak benne. Az is látható, hogy folyamatosan csökken a betegek száma. Április végére - tehát az elmúlt tíz napban 2000 körül mozog az új fertőzések száma és egyre kevesebben halnak bele a szövődményekbe. A tendencia tehát javuló, bizakodásra adhat okot.
Teljes adás:
Globár extra: A tétovázó Franciaország
A koronavírus-járvány franciaországi terjedése iskolapéldája annak, hogy néhány hét késés mekkora káoszt okozhat. Párizs ugyanis a járvány kitörésekor tétovázott.
A francia járványügyi hatóságok több hibát is vétettek. Nem zárták le a határokat időben, nem volt megfelelő az egészségügyi ellenőrzés a Kínából érkezők esetében és még megrendezték az önkormányzati választásokat is annak ellenére, hogy fél Európa éppen a kijárási korlátozásokat vezette be. Mostanra sikerült a járványt keretek közé szorítani, szakszóval élve "ellaposodott a görbe", azonban már sokan figyelmeztetnek arra, hogy a járvány második hulláma bármikor berobbanhat.
Egy hetet sem kellett várni az első franciaországi halálos áldozatra. Február 15-én a betegség következtében az egyik párizsi kórházban meghalt egy idős kínai turista, aki éppen Franciaországban töltötte pihenését. Egyben ő volt a járvány első európai halálos áldozata.
Március 6-án már 230 fertőzöttet regisztráltak. 10 nap múlva több, mint 1200 fertőzöttel nőtt a napi esetszám, március 26-án csaknem 4 ezerrel, a csúcspont pedig április 3-án volt, akkor 17 ezer fertőzést vettek nyilvántartásba egyetlen napon. Április 26-án összesen már több, mint 160 ezer beteget regisztráltak, 22 ezren haltak bele a betegségbe. A világon Franciaország a negyedik legfertőzöttebb állam. Ha pedig az egymillió főre levetített halálozási arányszámot tekintjük, akkor a hatodik.
Ezt az utolsó mondatot nagyon fontos kiemelni, ugyanis volt a járványnak egy olyan pontja, amikor a francia hatóságok azzal szembesültek, hogy nincs elég kórházi ágy a betegek számára. Vagy ha volt is, az az ország másik végében volt.
A karanténnal lehetővé vált a járványgörbe tetőzésének ellapítása, de a tetőzés nagyon magas szinten van – mondta a helyzetről Olivier Véran, egészségügyi miniszter a France 2 köztelevízióban. Mint fogalmazott: “Ez nem is egy csúcspont, hanem egy fennsík, amelynek időtartama változhat”.
A fertőzés második hullámának veszélye minden állam feje fölött ott lebeg. Szingapúr esete pedig azt mutatja, hogy a járvány bármikor újra felütheti fejét. Egy tanulmány szerint az összes fertőzött harmada bangladesi vendégmunkás. Most egyrészt azon dolgoznak a hatóságok, hogy szétköltöztessék a zsúfolt szállásokon élő embereket, másrészt pedig azon, hogy a kieső munkaerőt mivel pótolják. Sokan dolgoznak ugyanis az olyan szektorokban kétkezi munkásként, amely közfeladatot látnak el.
Franciaországban alapvetően csökkenő tendenciákat láthatunk, ami óvatos optimizmusra adhat okot Párizsban.
Teljes adás:
HírTV
