Belgiumban jelenleg 40 ezer körül van a fertőzöttek száma, és több mint 5100-an haltak meg. Eközben például hazánkban, amely hasonló népességű, mindössze 2000 fertőzöttet és 200 halálesetet regisztráltak. Budapest és Brüsszel szinte ugyanakkor hozta meg a szigorító intézkedéseket. Belgiumban viszont a korlátozó intézkedések bevezetésekor már több száz koronavírusos beteg volt, Magyarországon pedig még alig.
Március 25-én, tehát egy héttel később már csaknem 5000, április elsején 13 ezer, egy hét múlva 23 ezer, április 15-én már 33 ezer beteget regisztráltak. Minden héten 10 ezerrel több lett a beteg.
Szinte napra pontosan ekkor döntöttek a Visegrádi 4-es országok, köztük Magyarország is szigorításokról. Csakhogy V4-es országban ekkor még alig volt fertőzött. Magyarországon például március 16-tól zártak be az iskolák, óvodák, zárták le a határokat a külföldiek előtt, tiltották be a tömegrendezvényeket és korlátozták az éttermek, kávézók nyitvatartását.
Az adatok szerint március 17-én, vagyis amikor Belgium bevezette a korlátozásokat, Magyarországon 47, Szlovákiában 97, Csehországban 434, Lengyelországban pedig 238 fertőzött volt. Belgiumban már több, mint 1200. Vagyis Belgium a Visegrádi államokhoz képest késve hozta meg az első intézkedéseket a járvány megfékezésére.
A koronavírus-járványban már csaknem 40 ezren betegedtek meg Belgiumban, a halottak száma pedig elérte az 5200-at. A halottaknak csaknem fele, 46%-a az idősotthonok lakói közül kerültek ki. Emiatt a koronavírus megfékezéséért felelős miniszter elrendelte, hogy az összes belga idősotthonban tesztelni kell a gondozottakat, vagyis 210 ezer tesztet kell elkészíteni.
Teljes adás:
Skandináv körkép
Szomszédos államok, az élet legtöbb területét ugyanúgy látják, mégis egymásnak teljesen ellentmondóan kezelik a koronavírus-járványt. Dánia teljesen bezárkózott, Svédországban azonban csak kérik az embereket, hogy viselkedjenek felelősségteljesen.
Visszaút egyik irányból sincs, mindkét országnak végig kell mennie az általa választott úton. Mindeközben Norvégia enyhít a szabályokon, Finnország pedig köszöni szépen, jól van: kevés a beteg és a halálos áldozat. Hogy miben bíznak a svédek? Úgy hívják nyájimmunitás. Ez azt jelenti, hogy járványhelyzetben, ha a közösség 60-70 százaléka átesett a fertőzésen, vagyis védettséget szerez a vírussal szemben, akkor ez a megvédi azokat is, akik még nem kapták el a fertőzést. A vírus így képtelen terjedni. Elvben működik, de gyakorlatban is?
Európában a svédeken kívül a hollandok és a britek próbálkoztak a nyájimmunitás elvével, azonban a fertőzések és halálozások számának gyors emelkedése megriasztotta a két állam vezetését. Visszakoztak és kijárási korlátozásokat rendeltek el. Helge Braun német kancelláriaminiszter számokkal is alátámasztotta, hogy Németország a járvány kezdetén miért nem ezzel próbálkozott. Azt mondta, “ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie.”
A 10 milliós országban április 21-én már több, mint 14 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak. Csaknem 1600-an vesztették életüket, és 550-en gyógyultak ki a betegségből. Április 15-én volt a halálozási csúcspont, akkor egy nap alatt 170-en vesztették életüket.
Mintegy kétezer kutató követelte nyílt levélben Anders Tegnell szerintük nem megfelelő karantén-, és szűrési stratégiájának megváltoztatását a kormánytól. Azt követelték, hogy Stefan Löfven kormánya gyors és radikális intézkedésekkel gátolja a járvány további terjedését az országban.
Norvégiában megtették az első lépéseket a válság miatt bevezetett korlátozások eltörlésére, április 20-án megnyitottak a bölcsődék és az óvodák. Dániában április 15-én jelentették be ugyanezt, öt nappal később pedig kinyithattak a fodrászatok, amelyek egy hónapig voltak kényszerszüneten.
Teljes adás:
HírTV
