London és Brüsszel célja az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás aláírása. Ennek 2021. január elsején életbe kell lépnie, addig pedig az átmeneti időszak korábban megállapított szabályai szerint minden marad a régiben. Az első forduló hétfőn kezdődött Brüsszelben. Ezután két-három hetente lesznek tárgyalási fordulók.
Nagy-Britannia január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A kapcsolat jelenleg egy úgynevezett átmeneti időszakban van. Ennek az a legfontosabb célja, hogy időt biztosítson Londonnak és az Európai Uniónak a megállapodásra és ne legyen úgynevezett "kemény Brexit". Vagyis olyan kilépés, amely után szigorú kereskedelmi és vámszabályokat kellene alkalmazniuk a feleknek egymással szemben. Gazdasági szakértők szerint, ha nem lesz megállapodás, annak mindkét fél számára negatív hatásai lesznek, de Londonnak kell jobban felkészülnie.
"Ha egy "kemény Brexit" esetén figyelembe vesszük a pénzügyi és a nem pénzügyi szigorításokat, akkor úgy kalkulálhatunk, hogy a szigetország teljes évi exportjának 14 százalékát elveszíti, ami 32 milliárd dollár kiesést jelent"
- magyarázta az ENSZ nemzetközi kereskedelmi elemzője.
A kilépési szerződés így kívánatos lenne a szakértők szerint. A felek korábban megállapodtak abban, hogy az átmeneti időszakot akár kétszer is meghosszabbítsák. Az Európai Unióban egyre erősebbek azok a vélemények, miszerint az álláspontok különbözősége miatt jövő év január elsején nem fog a szerződés életbe lépni, szükség lenne az időszak meghosszabbítására.
A brit kormányfő szerint ugyanakkor erre semmi szükség, sőt a tárgyalások akár félúton meg is szakadhatnak. Londonban júniusban dönteni kívánnak arról, hogy érdemes-e folytatni az egyeztetéseket. A brit elképzelések szerint az országnak olyan szabadkereskedelmi egyezményre lenne szüksége, mint amilyet az unió Kanadával kötött. De ha júniusig nem látszanak a megállapodás körvonalai, a most nyilvánosságra hozott javaslat szerint a brit kormánynak döntenie kell arról, hogy folytassa-e a tárgyalásokat.
A számításokat azonban keresztülhúzhatja a koronavírus-járvány, amely akár jelentősen megváltoztathatja a rövid és hosszútávú gazdasági előrejelzéseket is. A brit kormány egy friss jelentésre hivatkozva ugyanis azt sem zárja ki, hogy a munkaerő húsz százaléka is betegszabadságra kényszerül a járvány miatt. Így hiába a pozitív gazdasági hangulat, hiába élénkült a múlt hónapban a brit gyáripar kibocsátási aktivitása, a vállalatok a brit gyárak kényszerű leállításától tartanak. De nem csak a belföldi, hanem a külföldi termeléskiesés miatt is. A koronavírus-járvány megfékezésére hozott kínai korlátozó intézkedések miatt már most komoly fennakadások támadtak a gyártóknál.
„Azt gondolom nagyon kemény tárgyalásokra kell számítanunk. Egyébként, ha visszagondolunk az elmúlt három évre, amikor a Brexit kilépés feltételeiről folytak a tárgyalások, láthatjuk, hogy az is mennyire nehezen ment, azok is mennyire keményen zajlottak. Semmi okunk nincs most azt gondolni, hogy ez egy könnyű menet lesz, hiszen itt valóban húsbavágó és egzisztenciális kérdések kerülnek terítékre”
- fogalmazott Egedy Gergely, egyetemi tanár, Nagy-Britania szakértő.
Teljes adás:
HírTV
