Eltemették Houstonban az afroamerikai férfit, a szertartással egyidőben több nagyvárosban is gyászmenettel emlékeztek meg George Floydról. Ugyanakkor az elmúlt napok nem csak a rasszizmusellenességről, hanem az erőszakról is szóltak, ez pedig nem jön jól Donald Trumpnak, akinek népszerűsége esik annak ellenére, hogy támogatásáról biztosítja a demonstrálókat és elítéli a rasszizmust. Miként alakul a választási kampány mostantól, és milyen változások indulnak el a társadalomban? Miért és kik gyűlölik a rendőröket olyan hevesen, hogy rájuk támadnak - tette fel a kérdést a műsor elején Gantner Barnabás műsorvezető.
Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára az amerikai zavargásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a járvány miatt mintegy 40 millió amerikai vált munkanélkülivé, köztük magas az afroamerikaik aránya, hiszen többségük olyan szektorokban dolgozott, amelyek megszenvedték a pandémiát. Mindezek mellett a fekete lakosság körében jóval több halálos áldozatot követelt a vírus, mint a fehérek körében. A fehér és a fekete lakosság között pedig mondhatni évszázadok óta fennáll egy feszültség, amelynek időnként csak egy szikra kell, hogy kirobbanjanak – húzta alá Magyarics.
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy a békés tüntetéseket a társadalom mintegy kétharmada támogatja, hiszen alkotmányos joga van arra az embereknek, hogy kifejezzék a véleményüket. Viszont azoknak az aránya mindössze 20-22 százalék, akik azt mondják, hogy ebbe az erőszak is belefér.
A megmozdulásokon főként fiatalok, a Black Lives Matter-mozgalom szimpatinzásai, anarchista elemek és olyan társadalmi csoportok vesznek részt, akiknek a világnézete szocialisztikusnak, már-már kommunistának hatnak
- hívta fel a figyelmet Magyarics Tamás.
A beszélgetés második részében azt is górcső alá vették, hogy kijelenthető-e, hogy a rasszizmus rendszerszintű probléma az amerikai rendőrségen belül.
Teljes adás:
Hír TV
