Lefejezés, késelés, lövöldözés. Párizs mellett Nizzában, Drezdában és Bécsben is emberéleteket követelt a dzsihadista terror Európában. A sokkoló támadások tükrében nehéz elhinni, pedig igaz, 2020-ban csökkent a terrortámadásban elhunytak száma, a korábbi évekkel összehasonlítva.
Pedig Európa biztonsága szinte sosem volt olyan törékeny, mint most. Európából egyes tagállamok, mint például utóbb az olasz kormány, de mellette az uniós vezetés is, szinte bátorító üzeneteket küldenek a Közel-Keletre és Afrikába, miszerint még mindig el lehet indulni Európába.
A Közel-Kelet pedig forrong tovább, megoldatlan a szíriai válság, továbbra is dörögnek a fegyverek Jemenben, Libanonban egy rettenetes robbanás okozott szó szerint és átvitt, politikai értelemben földindulást. Egyes arab államok békülnek Izraellel, tovább rivalizálnak az arabok a perzsákkal, miközben lóg a levegőben az iráni atomprogram is. A Kaukázustól délre villámháborút vívtak egymással az örmények és azeriek, a török elnök pedig egyre nagyobb fenyegetést jelent a térségre nézve, Afrikától kezdve Európán át Nyugat-Ázsiáig.
„A korábbi években elindult komoly polgárháborúk folytak. Itt talán Szíriát, ha említem az mindenkinek ismerősen hangzik, de Jemen úgyszintén. Nyár végén-nyár közepén Líbia került többször a napirendre. Tudjuk, hogy itt is polgárháborús, időnként közel polgárháborús helyzet van és új helyzetek is adódtak, hiszen a Kelet-mediterrán EU-ban fellelt nagy gázmezők kapcsán egy olyan konfliktus látszik kibontakozni, melyben az Európai Unió tagállamai is érintve vannak. Törökország is érintve van. Az a Törökország, amellyel az Uniónak migráns kérdéssel kapcsolatban megállapodása van. (…) Egy nagyon bonyolult, soktényezős új és régi kérdést felvető év volt” - mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
„Elsősorban kiemelném, hogy a szakszolgálatok, a titkosszolgálatok, a rendőri szervek nagyon jó munkát végeztek azzal, hogy igyekeztek a veszélyeztető tényezőket sokkal jobban megfigyelni, mind digitálisan, mind pedig erős ügynöki munkával. Plusz a rendőrségnek is sikerült beépülnie a darknetbe és olyan szervezetekbe, akik robbanóanyaggal, lőfegyverrel kereskedtek. Sikerült elérni, hogy bár volt hat iszlamista támadás Európában, de csak egyben, a Bécsi esetnél tudtak lőfegyvert szerezni az elkövetők. (…) Hála a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak kevesebb terrortámadás történt, de azért azt kell mondanom, hogy ezt némileg köszönhetjük a Covidnak is” – fogalmazott Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője.
HírTV