„Azok a felszólalók, akik ott vehemensen kritizálták a magyar kormányt, Magyarországot, akik fenyegetőztek pénzek elvonásával és egyebekkel, azok pontosan tudták addigra, hogy gyakorlatilag az európai törvényekbe, az európai jogrendbe nem ütközik a veszélyhelyzet, hiszen kimondta a Bizottság”
- mondta Gál Kinga, Európai Parlamenti képviselő.
„Amit az Orbán-kormány csinál, a veszélyhelyzet bevezetése, az nem színjáték, hiszen az az alaptörvényben biztosított jog. Éppen azt kellene megvizsgálni, hogy tudjuk, hogy Európában nem mindenhol ugyanolyanok a jogi hagyományok és jogintézmények. (…) Én azt mondanám az Európai Parlamentnek, ha már úgyis Brüsszelben szoktak ülésezni, nézzék meg, hogy például Belgiumban mi a helyzet. Ott ugyanis az alkotmányban nincs lehetőség járvány idején veszélyhelyzet bevezetésére. Erre külön törvényt kellett alkotni”
- fogalmazott az Alapjogokért Központ elemzője, Párkány Eszter.
„Azt láthatjuk, hogy a magyar intézkedések valójában abban sikeresek, hogy jókor és jó lépéseket tett meg a magyar kormány annak érdekében, hogy a koronavírus terjedését minél gyorsabban és hatékonyabban fékezze meg. Más országok, például a Közép-Európai térségben Ausztria is késve cselekedett, Svédország lényegében semmilyen intézkedést nem hozott, de voltak olyan országok, ahol teljes kijárási tilalmat is hoztak, például Olaszországban. (…) Azt láthatjuk, hogy Magyarországon egy középutas megoldást találtak, de ez működőképes volt”
- mondta a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője, Halkó Petra.
Teljes adás:
HírTV