„Az zajlik a felsőoktatásban, hogy alapítványi formába szervezik át az egyetemeket. Miért jobb az alapítványi forma? Mit jelent valójában az, hogy egy egyetem alapítványi formában működik? Mit jelent ez nem csak önmagában, hanem az oly sokat hangoztatott egyetemi autonómia szempontjából, és mondjuk milyen külföldi, nyugati példákat találunk erre a működési formára?”
- kérdezte Bayer Zsolt műsorvezető.
„(…) Az alapítványi formát azért választotta a kormányzat és javasolta, mert nagyobb gazdasági mozgásszabadságot ad, lehetővé teszi azt, hogy az állam helyébe belépő 5 fős kuratóriumok, akik kötődnek az adott egyetemhez, stratégiai célként kitűzve a versenyképességet (…)Közép-Kelet-Európában Krakkótól egészen Prágáig a nagyobb egyetemek megelőznek bennünket. Tehát nyilvánvalóan akkor tudjuk itt tartani a hallgatóinkat és akkor tudunk nekik minőségi tudást átadni, hogyha versenyképes tudást adnak át, és ehhez viszont meg kell újítani az egyetemi struktúrákat. Azért is, mert a kormány igen jelentőst pénzt akar adni: 1500 milliárd forintot szán arra, hogy a felsőoktatás versenyképességét javítsa és Magyarországot valóban a kiművelt emberfőknek az országává tegye”
- válaszolt Stumpf István.
Hír TV
