2020. április 10.,
péntek, Zsolt napja

A Jobbik vége

2020. február 29., szombat 18:09

Bohár Daniékról és az Informátor című műsorunkról terjedt el a napokban egy mém a Facebookon. A következőképpen szól: 

“Ha azt hiszed, felesleges a munkád, akkor gondolj Bohár Danira, aki a Jobbikról forgat. Mire befejezi, megszűnik a párt.”

Nehéz lenne ennél frappánsabban leírni a Ballik ki tudja már hányadik hattyú dalát, ezért nem is ebben a kétmondatos műfajban próbálok versenybe szállni, inkább itt a blogomon, kicsit hosszabban igyekszem kifejteni, értelmezni, mi történik az egykorvolt radikálisokkal. 

Jakab Péterről egyszer majd egy pszichológus hosszas elemzést fog írni. Ebben egészen biztos vagyok, mert a jobbikos politikus személyisége egy valóságos aranybánya az elme különböző problémáira speciálizálodott egészségügyi szakemberek számára. Hiszen a Jobbik elnökének és frakcióvezetőjének jelleme egy laikus szemével nézve is finoman szólva rengeteg különböző már-már patologikus zavarokkal ellentmondásokkal terhelt. 

Borsodban kezdett politizálni, így már az első politikusi szárnypróbálgatásai is masszív cigányozásokká fejlődtek.

A függetlenségét és objektivitását mindig büszkén hirdető ellenzéki sajtó persze megpróbálja tiszta erőből elhallgatni, valójában kicsoda is ez az ember, de aggodalomra semmi ok, mi épp ezért igyekszünk mindig bemutatni a haladó sajtó által eltitkolt múltbeli történéseket, nyilatkozatokat. 

Ezért aki nem a 444.hu-val és a HVG-vel kezdi a napot, hanem velünk, az pontosan tudja, hogy a Jobbik újonnan megválasztott elnöke nem volt mindig ilyen píszi követő, balliberális úriember. Ha kellett kóserkajázva zsidózott, ha úgy hozta a kedve, cigánysorokon a cigány gyereket állatokhoz hasonlítva cigányozott, ha meg éppen amúgy ébredt, akkor mélyigénytelenezve tette ugyanezt, de akkor is kiválóan szórakozott, mikor Pörzse Sándor jobbikos újságíró egy vaskos zsidózással indított be Borsodban meghívott vendégként egy fórumot. 

Jakab akkor még nem fedezte fel magában a holokauszt-túlélők leszármazottját, aki érzékenyen kéri ki magának, ha valaki, aki amúgy vele ellentétben sosem titkolta zsidó származását, a nevével viccelődik. Vagy csak kénytelen volt elhallgatni ezirányú érzékenység? Elképzelhető, hiszen akkortájt a Jobbik pártházát egészen más szelek frissítették fel, ha egy takarító megpróbált kereszthuzatot csinálni. Vona a jobbik elnökeként az Iráni gárda behívásával fenyegetőzve próbálta megfélemlíteni a magyarországi zsidókat, Gyöngyösi Márton az Országházban a zsidók összeírását szorgalmazta, az egri kopaszok volt vezére, Sneider Tamás (Roy) pedig eközben boldogan szemlélte a számára roppant szimpatikus szélsőjobboldali megnyilvánulásokat. 

Ebben a pártban, ezzel az identitással, ezzel a múlttal, ezekkel a jobbikos  vezetőkkel kezdte a politikusi pályafutását a hol zsidózó, hol büszke zsidó Jakab, és lett az akit mostanában láthatunk. 

Egy bosszúálló, hatalommániás, diktatórikusan irányító, az ellenzéki összefogás mellet Gyurcsánnyal egy színpadon hitet tevő, több milliós fizetéssel melósozó, a pártját tönkretevő, elvtelen karrierpolitikus. 

Aki most éppen szépen sorban levadássza, elüldözi, lemondatja azokat a politikustársait akik fél évvel ezelőtt egy demokratikus elnökválasztáson ellene és legalábbis furcsa elnökségi konstrukciója ellen szavaztak. 

Ami azért is árulkodó, mert tökéletesen megmutatja, hogy milyen ijesztő személyiségjegyekkel rendelkezik a Jobbik jelenlegi sírásója. 

Az elnök szerepe és az alapszabálytól eltérő rendszer ellen szavazókat árulónak nevezte, és elkezdte a tisztogatást. 

És persze a pártot elhagyni kénytelenek között voltak olyanok is, nem is kevesen, akiknek már nem bírta a gyomra a Jobbik balra tolódását, és összegyurcsányosítását. 

Mert ne legyenek kétségeink. A tömeges kilépési hullám azért indult el, mert Jakab egyértelműen kinyilvánította, hogy új helyzet van, össze kell fogni Gyurcsánynéval és hites urával, meg a teljes balliberális, migránssimogató, kerítésellenző, genderharcos, Göncz Árpád imádó ellenzékkel. 

Mindenkivel. Egyről egyig. 

A fehér keresztény heterókat rémisztő képződménynek nevező Niedermüllerekkel, a karácsonykor Jézus Krisztus gyalázó Vágókkal, a Wass Albertet nácizókkal, a melegházasság bevezetéséért kampányoló szélsőlibsi Momentumos Grincsekkel, a Szent István szobor helyét és létjogosultságát megkérdőjelező, a Pride-on Homonnay Gergellyel szelfiző Karácsony Gergővel, a 2006-os rendőrterrort levezénylő Gyurcsánnyal és a tömeges rendőri brutalitást tagadó, sőt helyénvalónak tartó, kereszténygyűlölő Vágó Pistikével. 

Azokkal, akik ellen a Jobbik annak idején létrejött. 

És ezért kénytelen az Informátor egy olyan pártról forgatni, amelyikből két interjú között féltucat párttag lép ki. 

Ha azt hiszed, felesleges a munkád, akkor gondolj Bohár Danira, aki a Jobbikról forgat. Mire befejezi, megszűnik a párt.

A Jobbiknak vége van, béke poraira. 

Apáti Bence