A lap rámutatott, az erdős részek közelében érdemes figyelni az út mindkét oldalát, a rosszul belátható útszakaszokon, illetve rossz látási viszonyok mellett érdemes lassabban haladni. Sötétben, ha lehetséges, kapcsolja fel a sofőr a távolsági fényszórót, így könnyebben észlelheti az úton vagy az útszélén megcsillanó szempárokat vagy a vadak mozgására utaló árnyakat. Az is árulkodó jel, ha az aszfaltburkolaton keresztben felhordott sár látható, mert akkor nagy eséllyel egy vadak által használt csapás keresztezi az úttestet.
Ha azt észleli egy autós, hogy vadállat tartózkodik az úttesten, kellő távolságban álljon meg, és dudáljon rá. A fényszóróba révedő vad nem biztos, hogy látja a járművet, a hangjelzés azonban segíthet neki, hogy felismerje, honnan fenyegeti veszély. Ha kilép vagy kiszalad az autó elé egy vad, számítani kell rá, hogy másik is követheti. Amennyiben elkerülhetetlen az ütközés, a sofőr erőteljesen fékezzen, de semmiképpen se rántsa el a kormányt. Ha átsodródik a másik sávba, vagy ha letér az útról, abból még komolyabb baleset származhat – figyelmeztetett Komlósiné Kiss Anett, a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Hozzátette, hogy a vadelütés közúti balesetnek minősül, így ha bekövetkezik, mindenképpen rendőrt kell hívni. Bármilyen további ügyintézés alapja a rendőrségi jegyzőkönyv lehet. Az adott területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezetet – jellemzően vadásztársaságot – szintén értesíteni kell, erről általában ugyancsak a rendőrség gondoskodik.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet honlapján azt is részletezik, hogy a vonatkozó jogszabály alapján a vadelütéses baleseteknél azt kell vizsgálni, hogy az autóvezető és a vadászatra jogosult szervezet tevékenysége során felmerül-e a felróhatóság vagy a rendellenesség. Felróhatóságról akkor beszélhetünk, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése. Például, ha az autós a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, vagy lejárt műszaki vizsgájú autóval közlekedett. A vadászatra jogosult oldaláról a felróhatóságra példa, ha egy a rosszul megszervezett társas vadászat során a vadat a közútra terelik, vagy ha a vadgazdálkodási berendezéseket – etetőket, itatókat – a közút közelében létesítenek, és azok odavonzzák az állatokat, fokozva a balesetveszélyt.
Rendellenességnek az a körülmény tekinthető, amely nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, azonban ahhoz kapcsolódik, és a balesethez vezet. Az autós esetében ilyen lehet egy műszaki meghibásodás, egy durrdefekt, míg a vadászatra jogosult oldaláról példa erre, ha egy helyesen megszervezett társas vadászat során egy vaddisznó vagy egy szarvas nem a hajtás irányába, menekül, hanem „visszatör”, átfut a hajtósoron, és így menekül ki az útra, vagy a sebzett vad a jó irányba leadott, de nem halálos lövést követően menekül a közút irányába.
A felek felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha egyik oldalról sem állapítható meg felróhatóság, a kárt az köteles megtéríteni, akinek az esetében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ha mindkét fél tevékenysége során felmerült rendellenesség, vagy egyik fél esetében sem beszélhetünk ilyenről – ez a leggyakoribb eset –, mindkét fél maga viseli a kárát.
Fotó: Shutterstock
