Az aszály nemcsak a szántóföldeken, hanem a halastavaknál is óriási pusztítást okozott – kezdte a helyzet ismertetését a szakember.
Mint mondta, a halállományra az első csapást az jelentette, hogy a leszűkülő vizes élőhelyeken hirtelen nagyon sok lett a vízimadár, amelyek pusztítják a halakat.
Ezek a madarak többnyire védett állatok és az ő élőhelyeik is összeszűkültek a szárazság miatt. A baj azzal folytatódott – sorolta Lévai Ferenc –, hogy elfogyott a tavakból a halak élelme. A fölmelegedett vízben nem terem meg a plankton vagy az alga.
„Már oxigén se nagyon maradt a vízben, ezért próbálnak a halak »pipálva« életben maradni” – mondta.
A halászati szóvivő szerint óriási katasztrófa zajlik a magyar halastavakban, ahol a természet tizedeli a halállományt, hatalmas kárt okozva ezzel a halászoknak.
„Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság, amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség” – folytatta Lévai Ferenc.
„A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja" – szögezte le Lévai Ferenc.
A halászatok azonban nem jutnak semmiféle kárenyhítéshez – állapította meg a szóvivő. „Ha a kormányzat nem lép és nem ad, csak annyit, amennyit a többi ágazatnak, akkor a magyar halászat nehezen tudja túlélni az aszályt” – tette hozzá.
Arról is szót ejtett, hogy a probléma hosszú távú, nemcsak az a gond, hogy ma nincs víz a halastavakban, hanem a trend is az, hogy a következő időszakban ugyancsak nehezen juthatnak vízhez a halgazdaságok.
Lévai Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy elhanyagoltak a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek. Szerinte az elmúlt 20-30 évben elmaradtak a fejlesztések. Pedig ma Magyarországon a legtöbb vizet a halastavak tudnák megtartani.
„Rengeteg dolgot el tudunk viselni, a hideget, a meleget, de egyet nem: a víz hiányát” – állapította meg a Mahal szóvivője.
Az interjú hanganyaga ITT érhető el.
